A tudomány újabb áttörést ért el a Föld múltjának megismerésében: friss kutatások szerint dinoszauruszok megkövült fogai képesek feltárni, milyen volt a levegő összetétele 100-150 millió évvel ezelőtt - írja a Science Alert. A vizsgálat alapját az oxigén egy ritka változata, az oxigén-17 izotóp képezi, amely táplálkozás és légzés révén beépül a gerinces élőlények testfolyadékaiba, majd hosszú időre megőrződik a fogzománcban.
A tanulmány - melyet a Proceedings of the National Academy of Sciences közölt - igazolta, hogy ez az izotóp évmilliókig stabilan megmarad a fogakban. Ezzel lehetővé válik, hogy visszamenőlegesen megállapítsák az adott korszak légköri szén-dioxid (CO₂) koncentrációját. A módszer nemcsak a múlt rekonstruálására alkalmas, de segíthet az olyan, klímára ható események azonosításában is, mint például vulkánkitörések vagy tömeges kihalások.
A mérések szerint a jura időszak végén a szén-dioxid szintje elérte az 1200 ppm-et (parts per million - azaz minden egymillió levegőrészecskéből 1200 volt szén-dioxid), míg a kréta végén ez az érték 750 ppm-re csökkent. Összehasonlításképp: a mai légkörben ez az arány 430 ppm körül mozog, zárt terekben pedig az 1500 ppm-ig terjedő érték is még elfogadhatónak számít.
A kutatók szerint a mezozoikumban a CO₂ ilyen mértékű jelenlétét elsősorban a fokozott vulkáni tevékenység okozhatta. Két vizsgált fog különösen magas aktivitásra utaló értékeket mutatott, ami arra enged következtetni, hogy akár 160%-os eltérések is lehettek viszonylag rövid időn belül a szén-dioxid szintjében.
A kutatócsoport következő célja, hogy ugyanezzel a technikával a Föld történetének egyik legdrámaibb időszakát, a perm-triász kihalási eseményt is megvizsgálják. Ez a kataklizma a fajok mintegy 90%-át kipusztította több mint 250 millió évvel ezelőtt, és a tudósok remélik, hogy a fogakból kinyerhető izotópadatok pontosabb képet adnak arról, milyen légköri és környezeti változások kísérték ezt a világméretű katasztrófát.
A múlt légköri viszonyainak megismerése kulcsfontosságú a jelenlegi éghajlatváltozás megértéséhez. Ha tudjuk, milyen események vezettek korábban hirtelen CO₂-növekedéshez és milyen következményei voltak, az segíthet előre jelezni, hogyan reagálhat a bolygónk a mostani ember okozta kibocsátásra.
A dinoszauruszok fogai tehát nemcsak régmúlt lények maradványai, hanem időgépek is: lenyomatai annak, hogyan lélegzett a Föld egykor - és mire számíthatunk, ha túlhasználjuk annak tüdejét.
