Egészen különös irányt vett Donald Trumpnak a Fehér Ház keleti szárnyának lerombolásával járó projektje. Az amerikai elnök ugyanis nem elégszik meg azzal, hogy egy grandiózus, 400 millió dolláros, akár 1000 fő befogadására is képes báltermet építtessen az elnöki rezidencia mellé, hanem most már azt is szeretné, ha az épületet dróntámadások ellen is megerősítenék egymilliárd dollárnyi közpénzből.
Trump május 19-én személyesen vezette körbe az újságírókat a projekt területén, és a Reuters beszámolója szerint az elnök közben olyan tetőszerkezetről beszélt, amely áthatolhatatlan acélból készülne, és teljesen drónbiztos lenne. Ennél is látványosabb ötletként emlegetett egy úgynevezett drónkikötőt a tetőn, amely korlátlan számú katonai drón befogadására lenne alkalmas, és szerinte akár egész Washingtont képes lehetne védeni.
A bálterem építésének alapvető, nagyjából 400 millió dolláros költségét hivatalosan magánadományozók állják. A támogatók között olyan óriáscégek nevei szerepelnek, mint az Amazon, az Apple, a Google, a Microsoft, a Meta vagy éppen a Lockheed Martin. Trump azonban most arra próbálja rávenni a republikánus törvényhozókat, hogy ezen felül további egymilliárd dollárnyi adófizetői pénzt hagyjanak jóvá különböző biztonsági fejlesztésekre.
Egyelőre nem teljesen világos, hogy a drónkikötő és a különleges védelmi rendszerek valóban bekerülnek-e a végleges építési tervekbe, de az, hogy a téma egyáltalán felvetődött aligha a véletlen műve. Az amerikai kormányzat az elmúlt időszakban elkezdett komolyabban foglalkozni a dróntámadások elleni védelemmel, és a fejlesztések szükségességét az iráni háború tapasztalatai is aláhúzták, egyértelműen kiderült, hogy ezen a téren komoly hiányosságokkal küzd az amerikai haderő.
A Pentagon idén januárban adott ki egy új útmutatót a kritikus infrastruktúrák védelméről, amely már konkrétan javasolja az épületek megerősítését drónok ellen. A dokumentumban szerepelnek vastag betonfalak, védőhálók, kábelrendszerek és megerősített tetőszerkezetek is, amelyek célja, hogy megakadályozzák a drónok által végzett felderítést vagy akár a robbanóanyagokkal végrehajtott támadásokat.
Az ilyen passzív védelmi rendszerek az orosz-ukrán háború során terjedtek el igazán. A frontoktól távol lévő infrastruktúrák, járművek és katonai eszközök fölé mindkét oldalon gyakran szerelnek fémhálós szerkezeteket, amelyek képesek lehetnek megfogni vagy eltéríteni kisebb drónokat. Hasonló megoldások jelentek meg a közel-keleten fellángolt konfliktusok farvizén is: az Egyesült Arab Emírségek például hatalmas fémvédőket épít energiaipari létesítmények fölé az esetleges iráni dróntámadások ellen.
Washington légtere egyébként már most is szigorúan védett. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után gyakorlatilag teljes drón- és repülési tilalmat vezettek be a főváros körül kijelölt nemzetvédelmi légtérben. A szabályozás azonban tovább szigorodhat, ugyanis a légügyi hatóság május elején egy új javaslatot tett közzé, amely országszerte további drónmentes zónák létrehozását tenné lehetővé olajfinomítók, hidak, atomerőművek, börtönök, adatközpontok vagy akár vidámparkok körül is.
