A Cara művészeti platformot Zhang Jingna fényképész alapította 2022-ben, amikor a DeviantArt és az Artstation is befogadta az AI-t a felületére. Több lopásvédelmi és bot-ellenes rendszert is beépíttetett a platformba, és a jobb adatvédelem érdekében még a szövetségi szolgáltatásokról is lemondott. Ezzel jelentős bevételcsökkenést okozott a Carának, de Zhang szerint a művészek integritásának és szabad adatrendelkezésének megőrzése fontosabb az oldal jövedelmeztethetőségénél.
Most ebbe akart belerondítani egy Reddit-felhasználó, aki az r/DefendingAIArt subredditen indított egy AMA-t, azzal a felütéssel, hogy sikeresen scrapelte, vagyis AI tréning célokra ellopta az oldal teljes tartalmát. Állítása szerint 12 terabájtnyi képes adatot szerzett be, alig tíz dollár ráköltéssel, és jelenleg azon dolgozik, hogy áttörjön a képeket védő glazing és Nightshade szűrőkön. A Reddit hamar lépett, és törölte a felhasználó profilját, ennek jegyében pedig a Reddit modok is eltávolították a posztot a subról.
A redditor hencegése még az AI-pártiakból is megosztó véleményeket váltott ki. Míg páran továbbra is azt vallják, hogy ami az internetre felkerül, az nem védhetetlen, mások felhívták a felhasználó figyelmét arra, hogy a Cara egy safe place az AI-ellenes művészek számára, így az oldal scrapelése egy szándékos, rosszindulatból fakadó cselekedet, ami tovább rombolja az AI-pártiak közmegítélését.
Ahogy azt az AI ellen indított csoportos perekről szóló véleménycikkemben is kiemeltem, a szerzői jogvédelemnek már az AI előtt biztosítania kellett volna a művészeti alkotások digitális védelmét. A Cara jelenleg az egyetlen és legegyértelműbb adatvédelmi nyilatkozat, amit egy alkotó megtehet a munkájával kapcsolatban. Aki oda felregisztrál, az azért teszi, mert nem akar AI-t látni, és nem akar a munkáival az AI-tréninghez hozzájárulni. Egy ilyen platform scrapelése valóban csak rosszindulatból történhet, és egy egyértelmű tünete az egyre betarthatatlanabb szerzői jogvédelemnek. Ezt fájlalja Zhang is, aki a hír hallatán kétségbeesetten tette fel a kérdést:
Hol van az állam, és hol vannak a jogalkotók, akik megvédhetik a művészeket egy ilyesfajta jogtiprástól?
Zhang és a művészek mindent megtesznek, a világ mégis még többet vár tőlük, ha védettek akarnak maradni - ezt a szemléletet pedig nyugodtan nevezhetjük áldozathibáztatásnak. Zhang két csoportos pernek is a résztvevője, illetve már négy éve lobbizik a szerzői jogok felzárkóztatásáért és megerősítéséért. Több konferencián is előadást tartott, és a célja nem az AI megszüntetése, hanem annak etikai és jogi korlátok közé szorítása, hogy a művészek ne maradjanak szabadon kifoszthatóak egy digitális világban, és ez a szélmalomharc már kezdi felemészteni az egészségét. A pár órája kiírt posztjában többször is kiemelte, hogy a való világban egy hasonló bűncselekményt elítélne a törvény.
"Ez olyan, mintha egy boltba betörnének, és az üzlet lenne a hibás, amiért vannak ablakai. A valóságban ez illegális! Attól, hogy egy ajtó nem bombabiztos, még nem azt jelenti, hogy fel szabad törni."
- fogalmazott a posztjában, és arra kéri a kormányzati képviselőket és törvényalkotókat, hogy végre cselekedjenek, és vessenek véget ennek a jogi és erkölcsi krízisnek.
Habár a Cara scrapelése nem lehetetlen, fennáll a gyanú, hogy egy rosszindulatú ragebait posztról van szó, vagy valójában más céllal született, ugyanis a felhasználó arra kérte az érdeklődőket, hogy a GPU kapacitásuk megosztásával segítsék a scraping következő fázisát. Ezen kívül úgy fogalmazott a posztjában, az URL-ek listáját fogja hamarosan közzétenni, nem a megszerzett képeket. Az is megkérdőjelezhető, hogy egyetlen személy valóban képes-e egy 12 terabájtnyi adatbázist megszerezni, és ha igen, az valóban csak tíz dollárjába fájna-e. A fájlok átlagos mérete is megkérdőjelezhető: a Cara tele van professzionális művészekkel, akiknek a végső képfájlja nagy méreteket ér el, még az én amatőr rajzos próbálkozásaim is 2-5 megabájt között mozognak. Reménykedjünk, hogy a power tripelő redditor csak egy jót beszélgetett a ChatGPT-vel, ami sikerélményt hallucinált neki.
Én is ebben a gyanúban próbálok megkapaszkodni, mert bármennyire is fontos a technológiai fejlődés, még fontosabb, hogy ebben a rohamosan változó világban megőrizhessük a kizárólagos rendelkezési jogunkat az adataink felett. Ennek a történetnek a középpontjában a művészeket ért jogfosztás áll, de a nem művészeti tevékenységű civilek képes és szöveges digitális lábnyomát is hasonló veszély fenyegeti az AI előretörése miatt.
