A DeepSeek egyelőre nem kerül fel az Egyesült Államok egyik legfontosabb kereskedelmi tiltólistájára, hiába tartják nemzetbiztonsági kockázatnak a kínai AI-céget. A Reuters értesülései szerint a Trump-adminisztráció most nem adta hozzá a vállalatot a Kereskedelmi Minisztérium Entity List nevű listájához, ami azt jelenti, hogy a DeepSeek átmenetileg továbbra is üzletelhet amerikai szereplőkkel.
Az Entity List nem egyszerű figyelmeztető lista. Azokra a külföldi cégekre kerülnek fel vállalatok és szervezetek, amelyekkel szemben az amerikai kormány nemzetbiztonsági okokból kereskedelmi korlátozásokat vezet be. A listára kerülés a gyakorlatban nagyon megnehezíti, sok esetben szinte ellehetetleníti az amerikai technológiához, alkatrészekhez vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A legismertebb példa a Huawei volt, amelyet 2019-ben tettek fel a listára, komolyan átrendezve a cég globális működését.
A Reuters forrásai szerint a DeepSeek nem egyedül volt veszélyben: több mint száz kínai vállalat felkerülése is napirenden volt, köztük olyan cégeké, amelyeket amerikai tisztviselők szintén nemzetbiztonsági kockázatként kezelnek. A döntés azonban egyelőre elmaradt, állítólag azért, mert Washington nem akarja tovább élezni az amúgy is feszült amerikai-kínai viszonyt.
A DeepSeek neve az elmúlt másfél évben vált igazán ismertté a globális AI-piacon. A cég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy látványosan alacsony költségekkel fejlesztett erős AI-modelleket, ráadásul több rendszerét nyílt forráskódú formában tette elérhetővé. Ez egyszerre tette népszerűvé a fejlesztők körében és gyanússá az amerikai döntéshozók szemében, akik attól tartanak, hogy a kínai AI-cégek közvetve vagy közvetlenül a pekingi állam és a hadsereg érdekeit is szolgálhatják.
Az amerikai aggodalmak nem új keletűek. Egyes államokban, köztük New Yorkban és Texasban már korábban megtiltották a DeepSeek használatát kormányzati eszközökön, nemzetbiztonsági és adatvédelmi okokra hivatkozva. Az Egyesült Államok az elmúlt években más kínai technológiai cégekkel, például a TikTokkal és a DJI-jal szemben is hasonló gyanúkat fogalmazott meg, miközben a kínai chipexport, AI-fejlesztés és adatkezelés egyre inkább geopolitikai kérdéssé vált.
A mostani halasztás nem jelenti azt, hogy a DeepSeek fellélegezhet. A Reuters szerint továbbra sem világos, hogy a cég később felkerül-e az Entity Listre, vagy az amerikai kormány végül más eszközökkel próbálja korlátozni a működését. Az is elképzelhető, hogy a döntést a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalások és politikai alkuk részének tekintik Washingtonban.
A DeepSeek közben állítólag jelentős tőkebevonáson van túl, és értéke több tízmilliárd dollárra nőtt. Ez jól mutatja, hogy a kínai AI-szektor továbbra is hatalmas lendülettel épül, még akkor is, ha az amerikai exportkorlátozások és chiptilalmak egyre nehezebb helyzetbe hozzák. A nyílt forráskódú modellek különösen érzékeny területet jelentenek, mert ezeknél nem elég egyetlen szervert vagy szolgáltatást elzárni: a technológia könnyebben terjed, módosul és épül be más rendszerekbe.
Az Egyesült Államok így nehéz egyensúlyozásra kényszerül. Ha túl keményen lép fel, tovább élezheti a kapcsolatot Kínával, és újabb megtorló intézkedéseket kockáztathat. Ha viszont nem lép, bírálói szerint amerikai technológia és tudás juthat olyan cégekhez, amelyeket Washington maga is kockázatosnak tart. A DeepSeek esete pontosan ezt a dilemmát mutatja meg: az AI már nem csupán üzleti verseny, hanem nemzetbiztonsági és külpolitikai eszköz is lett.
A kínai AI-céget tehát most nem tiltották ki az amerikai piacról, de ez inkább haladék, mint végleges győzelem. A DeepSeek körüli döntés bármikor visszakerülhet a napirendre, különösen akkor, ha az amerikai-kínai technológiai verseny újabb szintre lép. Addig a vállalat tovább működhet, de egy olyan politikai térben, ahol a következő kormányzati döntés könnyen átírhatja az egész üzleti jövőjét.
