Egészen szokatlan irányból próbálják megoldani az egyre energiaéhesebb számítástechnika problémáit Szingapúrban: a Szingapúri Nemzeti Egyetem orvosi kara, a DayOne és az ausztrál Cortical Labs bemutatott egy olyan adatközpont-prototípust, amely hagyományos processzorok mellett laboratóriumban tenyésztett, élő emberi idegsejteket is használ információfeldolgozásra - számolt be róla a 24.hu. A rendszer a NUS Life Sciences Institute területén működik, és a fejlesztők szerint ez a világ első önállóan üzemeltetett, biológiailag integrált szerverrackje.
A prototípus 20 darab CL1 biológiai számítógépből áll. A Cortical Labs gépei nagyjából 800 ezer, őssejtekből tenyésztett emberi neuront kapcsolnak össze egy szilíciumchippel és mikroelektródákkal, amelyeken keresztül a hagyományos hardver elektromos jeleket küldhet az idegsejteknek, illetve kiolvashatja azok válaszait. Ez azt jelenti, hogy a teljes, húsz egységből álló rendszerben nagyságrendileg 16 millió élő neuron dolgozhat.
A neuronok egy tápanyagokkal ellátott, szabályozott környezetben élnek a chipeken, és az egyes CL1 egységek saját életfenntartó rendszerrel rendelkeznek. A Cortical Labs szerint egy idegsejtkultúra akár hat hónapig is működőképes maradhat. A szoftver elektromos ingerekkel ad bemenetet a neuronhálózatnak, majd annak aktivitását kimenetként olvassa vissza, így a biológiai és a digitális rendszer valós időben kommunikálhat egymással.
A technológia egyik legnagyobb ígérete az energiahatékonyság. Az emberi agy elképesztően kevés energiából képes olyan tanulási és alkalmazkodási feladatokat végezni, amelyekhez a mai AI-rendszerek hatalmas számítási kapacitást igényelnek, a kutatók pedig ezt az előnyt próbálják valamilyen formában számítógépes környezetbe átültetni. Egyelőre azonban kísérleti technológiáról van szó, ezért még nem bizonyított, hogy egy komplett biológiai adatközpont a gyakorlatban mindenestül kevesebb energiát fogyasztana egy hasonló teljesítményű hagyományos rendszernél. A szingapúri prototípus egyik feladata éppen az ilyen teljesítmény- és hatékonysági mutatók vizsgálata lesz.
A fejlesztők elsősorban olyan területeken látnak lehetőséget a rendszerben, ahol kevés adatból kell tanulni és gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez. A lehetséges felhasználási területek között gyógyszerkutatást, neurológiai betegségek vizsgálatát, robotikát, kiberbiztonságot és csalások felismerését is említettek. A biológiai hálózatok ráadásul közvetlenül is vizsgálhatók különböző ingerek és gyógyszerek hatása alatt, így a technológia nem csupán számítógépként, hanem idegtudományi kutatóeszközként is érdekes lehet.
A mostani húszegységes rendszer még csak az első lépcső. A DayOne és a Cortical Labs tervei szerint a tesztelés után a technológiát egy valódi kereskedelmi adatközponti környezetbe is átvihetik Szingapúrban, hosszabb távon pedig akár ezer CL1 egységig skálázhatják a rendszert, amennyiben a műszaki tesztek és a hatósági engedélyezés is sikeresen lezárul.
[extracode type="advertisementvideo"]