Hirdetés

Először fogott csillagfényt a NASA 4,3 milliárd dolláros új űrtávcsöve



|

A furcsa fénykarikák még nem tudományos felvételek.

Hirdetés

Először érzékelt csillagfényt a NASA augusztus végén felbocsátott Nancy Grace Roman űrtávcsövének fő műszere. A Wide Field Instrument, vagyis a WFI 300 megapixeles infravörös kamerája sikeresen elkészítette első tesztfelvételeit, ezzel a mérnökök azt is megerősítették, hogy a műszer megfelelően működik az űrben. A Roman teljes életciklusra számított költségét a NASA korábban 4,3 milliárd dollárra becsülte.

Az első kép első ránézésre nem különösebben látványos: pontszerű csillagok helyett nagy, elmosódott, fánkra emlékeztető fényfoltok borítják. Ez azonban teljesen megfelel a várakozásoknak. A felvétel idején a detektorok még a felbocsátáshoz használt pozícióban voltak, a műszert pedig még nem állították élesre. A kép éppen arra szolgál, hogy kiindulási alapot adjon az optikai rendszer beállításához és a fókusz finomhangolásához.

A WFI érzékelőit közben körülbelül mínusz 183 Celsius-fokra hűtötték. A mérnökök ellenőrizték a kamera kalibrációs rendszerét, a különféle szűrőket és prizmákat tartalmazó optikai kereket, valamint a fókuszmechanizmust is. A következő lépések között szerepel a finomvezető rendszer aktiválása, amely már lehetővé teszi, hogy az űrtávcső pontosan rögzüljön a megfigyelni kívánt égitestekre. A NASA az első valódi tudományos képek közzétételét 2027 elejére tervezi.

Hirdetés

A Nancy Grace Roman űrtávcső augusztus 30-án indult el egy SpaceX Falcon Heavy rakétával Floridából. Jelenleg a Földtől nagyjából 1,5 millió kilométerre található Nap-Föld-rendszer L2 Lagrange-pontja felé tart, ahonnan a James Webb űrtávcsőhöz hasonlóan végzi majd megfigyeléseit.

A Roman egyik legnagyobb előnye a hatalmas látómező lesz. A NASA szerint egyszerre legalább százszor nagyobb égterületet képes vizsgálni, mint a Hubble, miközben részletgazdag infravörös felvételeket készít. Fő feladatai között a sötét anyag és a sötét energia vizsgálata, a világegyetem tágulásának kutatása, valamint exobolygók felderítése szerepel. A koronagráf nevű másik műszerével közeli csillagok fényét is képes lesz kitakarni, hogy közvetlenül vizsgálhasson körülöttük keringő bolygókat és porkorongokat.

A küldetés ráadásul a vártnál jóval tovább tarthat. A SpaceX pontos indításának, az első pályakorrekció sikerének és az üzemanyag-megtakarításnak köszönhetően a NASA jelenlegi számításai szerint a Romanban legalább 22 évnyi tudományos működéshez elegendő hajtóanyag maradhat.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.