Németországban őrizetben van egy 28 éves orosz férfi, akit a hatóságok a Qilin zsarolóvírusos csoport egyik kulcsfigurájának tartanak. A nyomozásba most a 2024-es londoni Synnovis-támadást is bevonták, amely a brit egészségügy működését is súlyosan megzavarta, és egy beteg halálához is hozzájárult. Ha végül emiatt emberöléssel is felelősségre vonják valamelyik elkövetőt, az a 24.hu szerint világelső lehet a kiberbűnözés történetében.
A Vlagyimir K. néven azonosított férfit május 26-án fogták el Japánban, ahová nyaralni utazott, majd október 2-án adták át Németországnak. A "Snake" álnevet használó gyanúsított elsősorban fejlesztőként dolgozhatott a Qilinnek, és részesedett a csoport által beszedett váltságdíjakból.
A Synnovist 2024 júniusában támadták meg. A vérvizsgálatokat és más patológiai szolgáltatásokat biztosító cég rendszereinek leállása miatt londoni kórházakban műtéteket és más kezeléseket kellett elhalasztani, a laboreredmények pedig jelentősen később érkeztek meg. Egy beteg halálát vizsgáló jelentés később megállapította, hogy ez a késedelem hozzájárult az illető halálához.
A német hatóságok eredetileg egy másik, 2024 szeptemberében megtámadott logisztikai vállalat ügyében körözték Vlagyimir K.-t. A támadók titkosították a cég adatait, majd mintegy 160 ezer dollárnyi kriptovalutát követeltek. Fontos ugyanakkor, hogy a férfit jelenleg nem vádolták meg emberöléssel a Synnovis elleni támadás miatt. A vizsgálat még tart, és azt is tisztázni kell, pontosan milyen szerepet játszott a Qilin akcióiban.
A csoport az elmúlt évek egyik legaktívabb zsarolóvírusos hálózatává vált. A német nyomozók adatai szerint 2024 óta közel négyezer szervezet került a célkeresztjébe, az áldozatok pedig összesen legalább 140 millió dollár váltságdíjat fizettek.
A zsarolóvírusos támadások ma már Magyarországon sem számítanak ritkaságnak, nemrég a Magyar Államkincstárt is kibertámadás érte, miközben a kiberbűnözők egyre nagyobb üzletet építenek az ilyen támadások köré.
