Sikerült ugyan már korábban is lencsevégre kapni a Shenlong, azaz Isteni Sárkány nevű kínai űrrepülőt, de a korábbi képek messze elmaradtak részletesség tekintetében a Maxar Technologies műholdfelvételétől, amelyet az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) hozott nyilvánosságra legújabb, az űrbiztonsági kihívásokat vizsgáló jelentésében. A fotó azért is érdekes, mert a jármű kialakítása több ponton emlékeztet amerikai megfelelőjére, az X-37B-re. Kínának a jelentés szerint két aktív űrrepülőgép-programja van, a Shenlong mellett a Tengyun, azaz Felhőlovas is ide tartozik. Utóbbi esetében azonban mindeddig nem erősítettek meg egyetlen indítást sem, a feltételezett prototípusról készült korábbi képek pedig eltérő kialakításra utalnak. Emiatt a most bemutatott járművet a szakértők többsége a Shenlonggal azonosítja.
A szárnyas űreszköz működési elve a NASA egykori űrrepülőgépeiéhez hasonló, tehát rakétával juttatják Föld körüli pályára, majd küldetése végén siklórepülésben tér vissza a felszínre, hogy fel tudják készíteni egy újabb útra. A felvételen delta szárnyak, nyitható raktérajtók, sötét hővédő burkolat, valamint napelemekkel felszerelt, hátul elhelyezett kiszolgálóegység látható. Ezek a megoldások az amerikai űrhaderő X-37B típusára is jellemzők, bár a két jármű szárnygeometriája és egyes külső részletei különböznek. A Shenlong pontos méreteit egyelőre nem ismerjük.
A fotó önmagában nem támasztja alá, hogy az űrrepülőgép fegyverhordozó szerepet töltene be. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Kínának ne lennének műholdak elleni képességei. A DIA jelentése külön kitér arra, hogy Peking olyan rendszereket fejleszt, amelyekkel más országok űreszközeit megzavarhatja, megrongálhatja vagy akár meg is semmisítheti.
A Shenlong 2020 szeptemberében teljesítette első, kétnapos küldetését. Ezt két hosszabb út követte, amikor is 2022 augusztusa és 2023 májusa között nyolc, majd 2023 decembere és 2024 szeptembere között pedig kilenc hónapot töltött Föld körüli pályán. A most nyilvánosságra hozott kép az utóbbi repülés során készült. A jármű február 7-én indult negyedik küldetésére egy Hosszú Menetelés-2F rakétával, és eddig összesen több mint 800 napot töltött az űrben. Nem tudni, hogy minden alkalommal ugyanazt a példányt használták-e, vagy Kína több űrrepülőgéppel is rendelkezik.
A szakértők legalább kilenc azonosítatlan objektum pályára állítását kötötték a Shenlonghoz. Ezek valószínűleg apró, úgynevezett CubeSat műholdak, a feladatuk azonban nem tisztázott. A legutóbbi ismert objektumot júniusban bocsátották ki, Jonathan McDowell csillagász pedig később felvetette, hogy az űrrepülőgép egy robotkar segítségével begyűjthette, majd augusztus végén ismét elengedhette.
A DIA egy korábbi manőverről is beszámolt, mely során 2022 novemberében a Shenlong megközelített egy kísérő műholdat, és mintegy 100 méterre került tőle. Az sem kizárt, hogy befogta, majd újra pályára állította az objektumot. Mindez erősíti azt az elméletet, hogy a jármű egyik fő feladata más űreszközök megközelítésének és az azokkal végzett műveleteknek a gyakorlása lehet.
Forrás: Live Science
