Jóváhagyták az Európai Unió tagállamai annak az átmeneti szabályozásnak a meghosszabbítását, amely lehetővé teszi az online kommunikációs szolgáltatók számára, hogy önkéntes alapon felderítsék a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló illegális tartalmakat (CSAM). A rendelkezés 2028. április 3-ig marad hatályban, miközben továbbra is zajlik a vita egy végleges, kötelező erejű uniós szabályozásról. A döntés egyik legfontosabb eleme, hogy a végpontok közötti titkosítást (end-to-end encryption) használó üzenetküldő szolgáltatások - például a WhatsApp és a Signal - továbbra sem tartoznak a szabályozás hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a platformoknak nem kell önkéntes tartalomszűrést alkalmazniuk a titkosított üzenetek esetében.
Az Euronews beszámolója szerint az uniós nagykövetek szerdán írásbeli eljárásban hagyták jóvá a jogszabályt, amelyet csütörtökön hivatalosan is elfogadtak. A 27 tagállam közül 25 támogatta a hosszabbítást, egy ország ellenezte, egy pedig tartózkodott. Az írásbeli eljárást általában olyan ügyekben alkalmazzák, amelyek nem igényelnek külön miniszteri ülést. A most elfogadott szöveg megegyezik azzal a változattal, amelyet az Európai Parlament július elején szavazott meg. A képviselők az utolsó pillanatban módosították a javaslatot, kivéve belőle a teljes körű titkosítást használó üzenetküldő alkalmazásokat.
A szabályozás hosszabb ideje komoly viták tárgya. Az adatvédelmi jogvédők gyakran "Chat Control" néven emlegetik a kezdeményezést, és attól tartanak, hogy veszélyes precedenst teremthet a magánjellegű kommunikáció megfigyelésére. Szerintük a gyermekvédelem fontos cél, de azt nem szabad az európai polgárok magánszférájának és a titkos kommunikációhoz való jogának rovására megvalósítani.
Érdekesség, hogy az Európai Parlament még márciusban elutasította az átmeneti szabályozás meghosszabbítását, ezért az áprilisban hatályát vesztette. Később azonban az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola az Európai Néppárt kérésére ismét napirendre tűzte az ügyet, így végül megszülethetett a mostani kompromisszum.
A parlamenti jelentéstevő, Birgit Sippel szerint a képviselők többsége eredetileg azt szerette volna, hogy a szabályozás kizárólag ismert CSAM-tartalmakra és célzott intézkedésekre korlátozódjon. Elmondása szerint az eljárási szabályok miatt végül csak a végpontok közötti titkosítás védelmét sikerült egyértelműen beépíteni a szövegbe.
Az Európai Bizottság a múlt héten kedvező véleményt adott a parlament módosításairól, ennek köszönhetően a tagállamoknak már nem kellett újabb egyeztetéseket folytatniuk a jogszabály elfogadása előtt.
A vita azonban korántsem ért véget. Több európai parlamenti képviselő továbbra is bírálja a szabályozást. Az olasz zöldpárti Ignazio Marino szerint a magánkommunikáció tartalmának vizsgálata csak konkrét gyanúsítottak esetében lehet indokolt. Úgy véli, a gyermekek védelmére nem szabad olyan jogszabályt építeni, amely később akár az Európai Unió Bíróságán is megbukhat.
