Az emberiség minden korábbinál gyorsabban melegíti a bolygót - erre jutott egy új klímakutatás, amely szerint az elmúlt évtizedben jelentősen felgyorsult a globális felmelegedés üteme. A tanulmány szerint a Föld hőmérséklete ma már jóval gyorsabban emelkedik, mint a modern mérések kezdete óta bármikor. A kutatók azt találták, hogy míg 1970 és 2015 között a globális hőmérséklet nagyjából stabil, évtizedenként kevesebb mint 0,2 Celsius-fokos emelkedést mutatott, az elmúlt tíz évben ez az ütem körülbelül 0,35 fokra gyorsult évtizedenként. Ez a legmagasabb felmelegedési ráta azóta, hogy a tudósok 1880-tól rendszeresen mérik a Föld átlaghőmérsékletét.
A vizsgálat külön figyelmet fordított arra, hogy kiszűrje azokat a természetes tényezőket, amelyek ideiglenesen torzíthatják a globális hőmérsékleti adatokat. A kutatók olyan jelenségek hatását próbálták leválasztani az adatsorokról, mint a naptevékenység ciklusai, a vulkánkitörések vagy az El Niño időjárási jelenség. Ehhez öt nagy nemzetközi hőmérsékleti adatbázist elemeztek zajcsökkentő módszerekkel, és mindegyikben azt találták, hogy a felmelegedés gyorsulása valamikor 2013-2014 körül vált egyértelművé.
A tanulmány egyik szerzője, Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet tudósa szerint ha az elmúlt tíz év felmelegedési üteme tartósnak bizonyul, akkor a világ már 2030 előtt tartósan túllépheti a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos határt. A bolygó átlaghőmérséklete már most mintegy 1,4 fokkal magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.
Más kutatók is úgy látják, hogy a felmelegedés gyorsulása egyre világosabban kirajzolódik. Zeke Hausfather klímakutató szerint széles körű egyetértés alakult ki abban, hogy az utóbbi években mérhető gyorsulás figyelhető meg, ugyanakkor továbbra sem teljesen világos, mennyiben a hosszú távú emberi hatás, és mennyiben a természetes ingadozás felelős a legutóbbi extrém hőmérsékleti rekordokért.
A bolygót melegítő üvegházhatású gázok mellett a közelmúltban egy másik tényező is szerepet játszott a hőmérséklet növekedésében: csökkent a légkörben a hűtő hatású kénszennyezés mennyisége, amely korábban részben ellensúlyozta a felmelegedést. Egy tavalyi tanulmány, amelyet Hausfather társszerzőként jegyez, szintén a klímaváltozás gyorsulásáról számolt be, bár valamivel alacsonyabb, évtizedenként körülbelül 0,27 fokos ütemmel.
A mostani kutatás szerint a jelenlegi tendencia mellett akár már idén elérheti a világ az 1,5 Celsius-fokos hosszú távú felmelegedési szintet az egyik vizsgált adatsor alapján, amelyet az Európai Unió Copernicus klímaszolgálata állított össze. Más adatbázisok elemzése szerint a küszöb 2028 vagy 2029 körül léphető át.
Claudie Beaulieu, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i kutatója szerint ha a gyorsuló felmelegedés tartóssá válik, az jelentősen beszűkíti az időablakot arra, hogy a globális felmelegedést akár 2 Celsius-fok alatt lehessen tartani. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a most megfigyelt gyorsulás akár átmeneti jelenség is lehet, hiszen a klímarendszer természetes ingadozásai korábban is okoztak hasonló időszakokat.
A tudósok attól tartanak, hogy az 1,5-2 fokos felmelegedés már elegendő lehet olyan kritikus fordulópontok elindításához, amelyek évtizedek vagy évszázadok alatt súlyos változásokat idézhetnek elő a Föld éghajlati rendszerében. Rövid távon viszont már most is egyértelmű a hatás: a hőhullámok egyre forróbbak, a viharok pedig több csapadékot hoznak.
A Meteorológiai Világszervezet januári jelentése szerint az elmúlt három év volt a legmelegebb hároméves időszak a mérések történetében. Eközben tovább nő a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége, és egyre több kutató tart attól, hogy a természetes szénelnyelő rendszerek - például az erdők és az óceánok - hatékonysága is csökkenhet.
A kutatók szerint végső soron minden attól függ, milyen gyorsan sikerül világszerte nullára csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátást. Ha ez nem történik meg elég gyorsan, a Föld felmelegedése tovább gyorsulhat a következő évtizedekben.
