Az Európai Unió tagállamai közül Franciaország veszi a legkomolyabban a technológiai szuverenitás kérdését, és azt követően, hogy elhatározta, Linuxra cseréli a Windowst az államigazgatásban, újabb lépésre szánta el magát. Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn közölte, hogy országa további 655 millió eurót fordít AI-fejlesztésekre, a program központi eleme pedig egy olyan, teljes mértékben francia ellenőrzés alatt működő chatbot lesz, amelyet az ország mintegy egymillió közalkalmazottja használhat majd napi munkája során - írja a The Next Web.
A tervek szerint az úgynevezett szuverén mesterségesintelligencia-asszisztens a közigazgatás számos területén nyújt majd segítséget. A rendszer támogatná az adminisztratív feladatokat, gyorsíthatná egyes igazságügyi folyamatokat, segíthetne a kutatóknak pályázatok és projektkérelmek összeállításában, valamint automatizálhatná a közszférában dolgozók mindennapjait meghatározó dokumentumkezelési feladatokat.
A francia kormány kommunikációjában visszatérő elem a szuverenitás fogalma. Párizs célja ugyanis egy olyan rendszer kiépítése, amely francia vagy európai infrastruktúrán fut, és nem amerikai technológiai vállalatok szolgáltatásaira épül. A döntés jól illeszkedik abba a stratégiába, amelyet Franciaország az elmúlt években következetesen képvisel Párizs szerint Európának saját mesterségesintelligencia-képességekre van szüksége, ha nem akar teljes mértékben az amerikai technológiai óriásoktól függni.
A köztisztviselőknek szánt asszisztens ugyan a leglátványosabb eleme a programnak, de korántsem az egyetlen. A kormány külön AI-rendszert fejleszt az Ameli állami egészségbiztosító számára is, amely az egészségügyi ügyintézést támogathatja, emellett egy új platform is készül, amely egyszerűbb hozzáférést biztosítana a nyilvános állami adatokhoz.
A 655 millió eurós csomag jelentős részét ugyanakkor kevésbé látványos területekre fordítják majd. A forrásokból számítási kapacitásokat építenének ki, kutatás-fejlesztési projekteket támogatnának, valamint segítenék azokat a vállalatokat és iparágakat, amelyek mesterséges intelligenciát kívánnak integrálni működésükbe.
A most bejelentett összeg valójában nem egy teljesen új programot jelent, hanem egy nagyobb stratégia újabb állomása. Franciaország tavaly már mintegy 109 milliárd eurónyi magánbefektetést mozgósított a mesterséges intelligencia területére, a mostani csomag pedig ennek a hosszú távú tervnek a része. A cél olyan európai AI-bajnokok létrehozása, amelyek képesek felvenni a versenyt az amerikai és kínai szereplőkkel.
A leggyakrabban emlegetett francia esélyes jelenleg a Mistral AI, amely jelenleg egy új finanszírozási körön dolgozik, és a hírek szerint már 20 milliárd eurós vállalatértékelés mellett tárgyal befektetőkkel. A kormány ugyanakkor egyelőre nem nevezte meg, hogy a közigazgatási chatbot fejlesztését melyik vállalat vagy konzorcium nyerheti el.
Az biztosnak tűnik, hogy Franciaország egyre tudatosabban építi saját AI-ökoszisztémáját. Míg néhány éve a verseny elsősorban arról szólt, ki képes a legerősebb nyelvi modelleket létrehozni, ma már legalább ilyen fontos kérdés, hogy ki szolgálja ki a kormányzati és közszolgáltatási szektort. Egy olyan megrendelő, mint a francia állam, amely egyszerre akár egymillió felhasználót biztosíthat egy rendszer számára, rendkívül értékes alapot jelenthet a hazai AI-iparág hosszú távú növekedéséhez.
A kormány egyelőre nem közölt pontos ütemtervet arra vonatkozóan, mikor állhat munkába az új asszisztens, és azt sem részletezte, hogy a 655 millió eurós keretből pontosan mennyi jut majd az egyes projektekre. Ezek a részletek várhatóan a következő hónapokban, a közbeszerzési és pályázati folyamatok során derülnek ki.
