A '90-es évek egyik kultikus kézikonzolja, a SEGA Game Gear vadonatúj életet kapott a YouTube-on aktív modder, Tito Perez révén, aki a Macho Nacho Productions csatornán mutatta be, hogyan alakította át a retro hardvert egy 2025-ös elvárásoknak megfelelő, modern technológiával telezsúfolt géppé. A projekt során szinte semmit sem hagyott érintetlenül, újratelepítette a konzol agyát, friss kijelzőt szerelt be, korszerű akkumulátorokat épített be, és még a hangrendszert is teljesen lecserélte - mindezt azért, hogy bemutassa, mire lenne képes a Game Gear, ha ma jelenne meg.
A projekt alapja egy eBay-ről beszerzett, elöregedett Game Gear alaplap volt, amelyről Tito deszolderezőpisztoly segítségével szedte le a legfontosabb alkatrészeket: a processzort (ASIC chip), a csatlakozóportot és a kazettaolvasót. Ezeket egy európai moddingcsapat, a SYF által visszafejtett, modern alaplapra forrasztotta fel, mivel az eredeti panel tele volt hibás és szivárgó kondenzátorokkal. Az új alaplap ráadásul extra funkciókkal is bővült, többek között régióváltó kapcsolóval, amellyel japán és amerikai játékok között lehet váltogatni.
A kijelző a Game Gear talán legnagyobb gyengesége volt annak idején: a 3,2 hüvelykes, 160x144 pixeles LCD panel gyenge kontraszttal és borzalmas energiahatékonysággal rendelkezett. Ezt most a BennVenn-féle GGHD (rev 3) IPS LCD váltotta fel, 640x480-as felbontással, HDMI-kimenettel, skálázási opciókkal és akár retró stílusú scanline effektekkel. Fontos megjegyezni, hogy ez a kijelző csak a VA0 és VA1 verziójú alaplapokkal kompatibilis, így a moddinghoz alapos előkészület szükséges.
A hangzás terén is hatalmas a különbség: az eredeti Texas Instruments SN76489 mono chipet egy SYF által fejlesztett sztereó audiópanel váltotta, amelyhez két utángyártott hangszórót is társítottak. A végeredmény egy meglepően gazdag és tiszta hangzás, ami méltó az új kijelző mellé.
Az eredeti Game Gear egyik legnagyobb problémája az volt, hogy hat darab AA elemmel működött, ami mindössze 3-5 óra játékidőt biztosított, cserébe viszont szinte pillanatok alatt lemerült. Ezzel szemben Tito két darab 2 000 mAh-s lítiumion-akkut szerelt be, USB-C töltéssel és LED-es töltésjelzővel, amivel nemcsak az üzemidő nőtt meg jelentősen, hanem a használat is sokkal kényelmesebbé vált.
A külső sem maradt érintetlen: a konzol egy szürke Retro Gear Customs házba került, narancssárga startgombbal és japán kanjikkal díszítve, így a megjelenés egyszerre modern és nosztalgikus. A végeredmény nemcsak technikailag, hanem esztétikailag is lélegzetelállító, és tökéletes példája annak, hogyan lehet életet lehelni egy 30 éves hardverbe anélkül, hogy elvennénk tőle annak identitását.
A SEGA Game Gear eredetileg 1990 októberében jelent meg Japánban, az első két nap alatt 40 ezer darabot adtak el belőle. A világpiacon végül 10,6 millió példány fogyott 1996-ig, ám a Nintendo Game Boy 300 ezer darabos japán nyitásával és jóval hosszabb üzemidejével nem tudta felvenni a versenyt. A gyenge kondenzátorok és a rövid élettartamú energiaforrások is hozzájárultak ahhoz, hogy 1997 végén végleg leállt a gyártás.
A Macho Nacho Productions által végzett modding azonban rámutat arra, mennyi potenciál maradt ki a Game Gear eredeti koncepciójából. Ha annak idején SEGA hasonló frissítéseket hajtott volna végre, ma talán egészen másképp festene a kézikonzolok piaca. Egy biztos: a retró hardverek feltámasztása sosem volt ennyire látványos, és ha ez csak egy "mi lett volna, ha" forgatókönyv is, a Game Gear most újra készen áll arra, hogy lenyűgözze a világot.
