Bár az Nvidia AI-chipjei továbbra is a világ legkeresettebb megoldásai közé tartoznak, Kínában látványos visszaesés várhat a cégre. Az amerikai exportkorlátozások, valamint a kínai gyártók gyors technológiai felzárkózása miatt a vállalat piaci részesedése a 2024-es 66 százalékról akár 8 százalékra is zsugorodhat az elkövetkező években - írja a Nikkei a Bernstein elemzőház értékelése alapján. A folyamat hátterében az áll, hogy a Fehér Ház által bevezetett, majd Peking által is megtoldott korlátozások jelentősen beszűkítették az Nvidia legmodernebb AI-processzorainak kínai elérhetőségét. Eközben a hazai gyártók egyre megbízhatóbb alternatívákat kínálnak, amelyek a becslések szerint már most a helyi kereslet mintegy 80 százalékát képesek lefedni. A Bernstein elemzői szerint a Huawei, a Cambricon és más független kínai hardvergyártók térnyerése idén már érezhetően visszaszoríthatja az amerikai óriást.
A Moore Threads vezérigazgatója, Csang Csien-csung (Zhang Jianzhong) nemrég egy sajtótájékoztatón mutatta be a Huashan kódnevű terméket, amely a cég első, kizárólag AI-gyorsításra tervezett GPU-ja. Megfogalmazása szerint ezek az új megoldások már kielégítik a hazai fejlesztők igényeit, így nincs többé szükség arra, hogy a külföldről érkező csúcstermékekre várjanak. A Huashan teljesítményben az Nvidia Hopper-alapú H100 és H200 gyorsítóival szemben is versenyképes lehet, igaz, a legújabb Blackwell B200 és B300 modellekkel összevetve, amelyek továbbra is exporttilalom alatt állnak, már jelentős a lemaradás.
A Huawei szintén komoly ambíciókkal lép fel. Az AI CloudMatrix 384 rendszere bizonyos BF16-os számítási feladatokban még az Nvidia GB200 és GB300 NVL72 konfigurációit is felülmúlja, bár jóval nagyobb energiaigény mellett. A vállalat következő generációs Atlas 950 SuperCluster megoldása pedig 2026-2027 környékén már exaszintű teljesítményt ígér AI-tanításban, és zettaflopsos nagyságrendet inferenciában, ami ugyan még elmarad a vezető Blackwell-alapú nyugati klaszterektől, de jól mutatja a kínai fejlesztések ütemét.
A legnagyobb kihívást jelenleg nem is feltétlenül a hardver jelenti, hanem az Nvidia köré épült ökoszisztémáról való leválás. A legtöbb meglévő AI-rendszer CUDA-alapú szoftverstackre épül, amelynek átültetése kínai hardverre költséges és időigényes folyamat. Ennek ellenére Kína hosszú távú célja egyértelműen a technológiai önellátás. Egy tavaly ősszel kiszivárgott ötéves terv a félvezetőipari függetlenedést nemzeti prioritásként kezeli, amelyben állami szervek, magáncégek és pénzügyi intézmények egyaránt szerepet kapnak.
Ebben a stratégiában kulcsszerepet tölt be az úgynevezett "négy kis sárkány", vagyis a Moore Threads, a MetaX, a Biren Technology és a Suiyuan Technology. Természetesen a nagy technológiai szereplők sem akarnak kimaradni: a Baidu Kunlunxin divíziója 2030-ig öt saját AI-processzort tervez bemutatni, miközben az Alibaba is kitart az egyedi szilíciummegoldásai mellett. A kínai AI-ipar fejlődését ugyanakkor továbbra is korlátozza az SMIC gyártókapacitása, különösen a 7 nanométer körüli eljárásoknál. Ha ezen a téren nem sikerül előrelépni, Kínának vagy komoly lemaradással kell számolnia az Egyesült Államokkal szemben, vagy új módot kell találnia arra, hogy hozzáférjen az Nvidia nagy teljesítményű gyorsítóihoz.
