A jelek szerint megérkezett első célpontjához Kína Tienven-2 űrszondája, amely a következő hetekben megpróbálhat mintát gyűjteni a 2016 HO3 jelű földközeli aszteroidáról - számolt be róla a 24.hu. Az égitestet gyakran a Föld kvázi-holdjaként emlegetik, de ez nem azt jelenti, hogy valódi holdként keringene bolygónk körül. A Kamoʻoalewa néven is ismert objektum a Nap körül halad, pályája viszont úgy viszonyul a Földéhez, hogy innen nézve hosszú időn át bolygónk kísérőjének tűnik.
A Tienven-2 2025. május 29-én indult a Hszicsangi Műholdindító Központból, egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával. A küldetés első nagy célja, hogy anyagmintát hozzon vissza a Kamoʻoalewáról, amely mindössze néhány tíz méteres égitest lehet. A pontos méretét 40 és 100 méter közé becsülik, vagyis kozmikus léptékben apró célpontról beszélünk, amelynek megközelítése, vizsgálata és mintavételezése önmagában is komoly mérnöki kihívás.
A kínai űrprogram nem sok részletet közölt, ezért a menetrend egy részét csak külső megfigyelésekből lehet összerakni. Ezek alapján a szonda június elején érkezhetett az aszteroida közelébe, és először alaposan feltérképezi annak felszínét. A mintavételre a jelenlegi információk szerint július elején kerülhet sor, de az, hogy pontosan hogyan gyűjtenek anyagot, nagyban függ majd attól, milyennek látják a felszínt. Ha a Kamoʻoalewa elég szilárdnak bizonyul, a Tienven-2 megpróbálhat leszállni rá, és fúróval juthat mélyebb rétegekhez. Ha viszont a felszín túl laza vagy kockázatos, a szonda lebegés közben gyűjthet mintát, hasonlóan ahhoz, ahogy más aszteroida-mintavételi küldetések is óvatos megközelítést alkalmaztak. A tét nem kicsi, mert egy ilyen kicsi, gyorsan mozgó égitesten nincs sok hibalehetőség.
A küldetés tudományos szempontból azért különösen izgalmas, mert a kutatók még mindig vitatják, honnan származik a Kamoʻoalewa. Egyes elképzelések szerint egyszerű aszteroidáról van szó, amely az aszteroidaövből került a Föld közelébe. Más elméletek szerint viszont akár a Holdból kiszakadt ősi törmelékdarab is lehet, amely egy nagy becsapódás után került önálló pályára. Ha a Tienven-2 mintái valóban visszajutnak a Földre, a laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek eldönteni ezt a kérdést.
A tervek szerint a szonda 2027-ben küldheti vissza a mintákat tartalmazó kapszulát a Földre. A várakozások körülbelül 100 grammnyi anyagról szólnak, ami elsőre kevésnek tűnhet, de egy ilyen ritka objektum esetében óriási tudományos értéke lehet. A Hold, az aszteroidák és a korai Naprendszer történetéről is új információkat adhat, miközben az aszteroidavédelemhez is hasznos adatokkal szolgálhat. A Tienven-2 munkája ezzel nem érne véget. A mintakapszula leválasztása után a szonda a tervek szerint továbbindulna a 311P/PanSTARRS felé, amely a Mars és a Jupiter között kering, és aszteroidaként, illetve üstökösszerű aktivitást mutató objektumként is különösen érdekes célpont. Ehhez a második állomáshoz csak a 2030-as évek közepén érhet oda.
Kína az elmúlt években látványosan gyorsította fel bolygókutatási programját, a Mars után pedig most egy olyan kis égitestre küldött mintavételi küldetést, amelyről a világűr egyik legérdekesebb eredettörténete derülhet ki. Ha a Tienven-2 sikerrel jár, nemcsak Kína első aszteroidamintáit hozhatja haza, hanem azt is közelebb viheti a válaszhoz, hogy a Föld különös kísérője valóban a Hold egy elveszett darabja-e.
