Új szintre lépett az űrverseny az Egyesült Államok és Kína között, miután kínai vállalatok több mint kétszázezer internetes műhold fellövésére nyújtottak be kérelmet az ENSZ egyik szakosított szervezetéhez. A lépés különösen pikáns időzítésű, hiszen Peking éppen azzal vádolja Elon Musk cégét, a SpaceX-et, hogy a Starlink hálózatával túlzsúfolja a világűrt. A kínai állami hírügynökség beszámolója szerint a tervek az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Távközlési Egyesülethez kerültek, amely a rádiófrekvenciák és az űrbéli pozíciók kiosztásáért felel. A beadványok alapján kínai szereplők összesen több mint 200 ezer műhold pályára állítását tervezik alacsony Föld körüli pályán, vagyis abban a régióban, ahol a műholdas internetes rendszerek működnek.
A dokumentumokat nagyjából egy tucatnyi kérelem formájában nyújtották be, döntően két gigantikus projekt keretében. A CTC-1 és CTC-2 névre keresztelt programok egyenként 96 714 műholddal számolnak, ami önmagában is példátlan lépték. A kérelmeket egy frissen alapított szervezet adta be, amely a Rádióspektrum-hasznosítási és Technológiai Innovációs Intézet nevet viseli, és Hebei tartományban jegyezték be. Figyelemre méltó, hogy az intézményt december 30-án alapították, egy nappal azután, hogy a dokumentációt elküldték a nemzetközi szervezetnek.
A bejelentés jól mutatja, mennyire kiéleződött a verseny az űralapú internetes infrastruktúra feletti befolyásért. Jelenleg a SpaceX számít toronymagas esélyesnek, hiszen a Starlink már most több ezer műholddal van jelen az alacsony Föld körüli pályán, és világszerte milliók használják a szolgáltatást. A kínai lépés egyértelműen arra utal, hogy Peking nem akar lemaradni ebben a stratégiai jelentőségű szektorban.
A sietséget az űrszabályozás sajátosságai is indokolják. A rádiófrekvenciák és az orbitális pozíciók korlátozott erőforrások, így az elsőként jelentkezők előnyt élveznek a jogok megszerzésében. Aki időben lefoglalja a sávokat és pályákat, az hosszú évekre bebetonozhatja a helyzetét, ezért a nagyhatalmak igyekeznek minél hamarabb pozíciót foglalni. A kínai beadványok ráadásul közvetlenül azután érkeztek, hogy az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság engedélyezte a SpaceX számára további 7500 második generációs Starlink-műhold fellövését. Ezeket 2031-ig kell pályára állítani, amivel az engedélyezett flotta mérete 15 ezerre nő, miközben a vállalat hosszabb távon akár 30 ezer műholdra is bővítené a rendszerét.
A több mint kétszázezres kínai terv azonban minden eddigit felülmúl. Ha akár csak részben megvalósul, alapjaiban alakíthatja át az alacsony Föld körüli pálya jövőjét, és új szintre emelheti az űr körüli geopolitikai feszültségeket. A világűr immár nemcsak tudományos és technológiai, hanem stratégiai csatatérré is válik, ahol a következő évtizedek globális kommunikációs rendszereinek sorsa dőlhet el.
