Az OpenAI új jelentése szerint kínai hátterű felhasználók a ChatGPT-t is bevethették egy olyan befolyásolási kampányhoz, amely az amerikaiakat próbálta az AI-adatközpontok ellen hangolni. A cég szerint a fiókok valószínűleg Kínából működtek, és a kampány egyik célja az volt, hogy amerikai közösségi médiás vitákba épüljenek be anélkül, hogy látszana, kik állnak mögöttük.
Az OpenAI két nagyobb csoportot azonosított. Az elsőt Data Center Bandwagon néven emlegeti, és a beszámoló szerint ezek a felhasználók angol nyelvű érveket, posztokat és képeket, például képregényszerű illusztrációkat kértek a ChatGPT-től. A tartalmak arra épültek, hogy az AI-adatközpontok növelik az áramigényt, ez pedig magasabb lakossági számlákhoz vezethet. A fiókok ezután állítólag amerikai felhasználóknak adták ki magukat, különböző társadalmi háttereket imitálva posztolták a generált szövegeket és képeket.
A jelentés szerint a csoport egy kínai magáncég közösségi médiás csapatához köthető lehetett, amely helyi kormányzati ügyfeleknek dolgozott. Az OpenAI azt állítja, hogy a felhasználók még egy olyan fájlt is feltöltöttek a rendszerbe, amelyben a céljaik, a közvélemény befolyásolására vonatkozó stratégiáik és a lebukás elkerülésére használt hamis profilépítési módszereik szerepeltek.
A kampány nem csak az adatközpontokról szólt. Ugyanez a csoport külföldön élő kínaiakat is célba vett, és a ChatGPT-vel sértő megjegyzéseket íratott kínai disszidensek, illetve politikai kommentátorok zaklatására. A fiókok egyes esetekben amerikai kínai bevándorlóknak vagy szakembereknek adták ki magukat, és arra próbálták rávenni a célpontokat, hogy többet beszéljenek az Egyesült Államok politikai kudarcairól.
Fontos részlet, hogy az OpenAI szerint a kampány valódi, már létező feszültségekre épített. Az AI-adatközpontok energiaigénye az Egyesült Államokban tényleg egyre komolyabb vita tárgya, több településen pedig a lakók a rezsi, a vízhasználat, az infrastruktúra és a környezeti terhelés miatt tiltakoznak. A beszámoló alapján a hamis profilok sokszor valódi hírekre és adatokra hivatkoztak, vagyis nem teljesen kitalált problémákat terjesztettek, hanem meglévő konfliktusokba próbáltak rejtve belépni.
A második azonosított csoport inkább az amerikai vámokat és technológiai politikát támadta. Ezek a fiókok olyan kommenteket és képeket generáltattak, amelyek az Egyesült Államokat megbízhatatlan szövetségesként mutatták be, és azt sugallták, hogy Washington hátba támadja partnereit. Az OpenAI szerint a felhasználók külön kérték, hogy a képeken ne szerepeljen Hszi Csin-ping kínai elnök, a szövegeket pedig angolul, olaszul, japánul és hagyományos kínai írásmóddal is készíttették, utóbbival tajvani közönséget célozva.
Az OpenAI szerint a műveletek nem értek el jelentős organikus elérést, és nincs bizonyíték arra, hogy érdemben megváltoztatták volna a közvéleményt. A cég mégis fontosnak tartja az ügyet, mert a szereplők rejtett módon próbáltak beleszólni egy amerikai belpolitikai és gazdasági vitába, miközben eltitkolták, kik ők és mi motiválja őket.
Az eset különösen kellemetlen, mert az AI-adatközpontok körüli vita amúgy is egyre élesebb. A technológiai cégek szerint ezek a létesítmények nélkülözhetetlenek az új AI-szolgáltatások működéséhez, a helyi közösségek viszont sokszor azt látják, hogy a költségek, a zaj, az energiaigény és a környezeti terhek náluk jelentkeznek. Az OpenAI jelentése arra figyelmeztet, hogy az ilyen feszültségek könnyen célponttá válhatnak külföldi befolyásolási kísérletek számára is.
