Az elmúlt évek vállalati mesterségesintelligencia-lázában egészen megszokottá vált, hogy vezetők az automatizálásban látják a hatékonyság és a költségcsökkentés egyik kulcsát. A következményekből többnyire az alkalmazottak kaptak ízelítőt: a Metánál például idén több ezer dolgozót érintettek az AI-központú átszervezések, és a vállalatot később azért is beperelték, mert a felperesek szerint mesterséges intelligencia is szerepet játszhatott abban, hogy kiket bocsátottak el.
Egy fejlesztőcsapat azonban úgy döntött, ideje kipróbálni ugyanezt a gondolatmenetet a szervezeti ábra másik végével kezdve a nagybetűs VÁLTOZÁST.
Az OpenExecutive AI-modell mögött álló szoftverfejlesztők azt állítják, hogy korábbi munkahelyükön egy "AI Transformation" munkacímen futó lépítés során veszítették el az állásukat. Hogy pontosan melyik cégről és kikről van szó, azt nem hozták nyilvánosságra: sem a munkáltató, sem annak vezérigazgatója nincs megnevezve. A projekt jelenleg a SenteLabsAI GitHub alatt érhető el, amely a fejlesztőit szintén nem listázza nyilvánosan. A csapat válasza mindenesetre elég egyértelmű irány: megépítették az OpenExecutive-ot, amely éppen a vezérigazgatói és felsővezetői munka jelentős részét próbálja automatizálni.
Az OpenExecutive nyilvánosan elérhető forráskódja alapján jóval többről van szó, mint egy chatbotról, amely öltönyös hangnemben osztogatja a tanácsokat, és egyedül rak össze prezentációkat felfelé mutató nyilakkal. A felhasználó itt egyetlen virtuális vezetővel kommunikál, mögötte azonban nyolc külön AI-ügynök dolgozik. Van köztük stratégiai vezető, pénzügyi igazgató, HR-vezető, jogi tanácsadó, operatív igazgató, marketingvezető, termékvezető, valamint az igazgatótanácsi és befektetői kommunikációval foglalkozó specialista. A rendszer eldönti, hogy egy kérdéshez melyikük tudására van szükség, majd egységes vezetői válasszá gyúrja össze az eredményt.
Az OpenExecutive céges dokumentumokat is be tud vonni az elemzésbe, eltárolja a korábbi döntéseket és ajánlásokat, később pedig elő tudja venni az ezekhez kapcsolódó feladatokat. A fejlesztők "Harvard MBA-szintű" beépített tudásról beszélnek, ami már önmagában elegendő muníció lenne néhány kellemetlen igazgatótanácsi beszélgetéshez.
A rendszer az Anthropic Claude modelljeire épül, a GitHubon jelenleg elérhető dokumentáció Sonnet 5-öt jelöl alapértelmezett modellként, az összetettebb feladatokhoz pedig Claude Opus 5-öt használ. A projekt Apache 2.0 licenc alatt érhető el, vagyis a kód megvizsgálható, módosítható, és akár kereskedelmi termék is építhető rá.
Az OpenExecutive jelenlegi formájában vezetői döntéstámogató rendszer. Információt elemezhet, forgatókönyveket állíthat fel, pénzügyi vagy stratégiai kérdéseket vizsgálhat, dokumentumokat készíthet és javaslatokat tehet. Jogi értelemben nem lesz belőle vállalatvezető: nem írhat alá a cég nevében, és a döntésekért járó felelősséget sem lehet áttolni rá. A végső döntést továbbra is embernek kell meghoznia. Ez az apróság azért valamelyest rontja a tökéletes automatizálás üzleti tervét. A vezérigazgatói munkához ugyanis a prezentációk, számok és stratégiai javaslatok feldolgozása mellett felelősségvállalás, tárgyalás, emberismeret és bizonytalan helyzetekben meghozott döntések is tartoznak. Ugyanez persze számos olyan munkakörről is elmondható, amelynek automatizálhatóságáról az elmúlt években sokkal könnyedebben beszéltek a vállalatok, amikor könnyű szerrel tettek ki embereket az utcára.
A Ford példája nemrég azt is megmutatta, milyen látványos eredmény születhet abból, amikor egy cég túlbecsüli, mennyi emberi tudást képes ténylegesen kiváltani az AI. Az autógyártónál végül vissza kellett hívni azokat a mérnököket, akiknek munkáját korábban automatizálni próbálták. Az OpenExecutive ettől még érdekesebb egy sima technológiai demónál. Ugyanazt a kérdést teszi fel a vezetőknek, amelyet a vezetők évek óta feltesznek a dolgozóiknak:
ha a munkád feladatokra bontható, a szükséges információt egy modell is fel tudja dolgozni, a dokumentumokat pedig gyorsabban elkészíti nálad, pontosan melyik részért fizetjük az embert?
A fejlesztők válasza egyelőre nyolc Claude-ügynök nyakkendővel. Aztán meglátjuk, hány vezető kezd el majd izzadni, amikor a tulajdonosi kör érdeklődni kezd a gépi helyettesítés gondolata iránt. A végén még tényleg mind egyenlőek leszünk, amikor mindenki pótolható lesz.
