Földrajzi elhelyezkedéstől és politikai berendezkedéstől függetlenül villámgyorsan teret hódít az a meggyőződés a politikusok körében, hogy a fiatalok online védelmének a legegyszerűbb módja, ha megtiltják számukra a közösségi média használatát. A norvég kormány is így tenne, és 16 évnél húzná meg az alsó korhatárt, ami alatt senkinek semmi keresnivalója a közösségi platformokon. A döntést a Jonas Gahr Støre vezette kisebbségi munkáspárti kabinet jelentette be, és nemcsak a korhatár emelése miatt számít jelentősnek, hanem azért is, mert teljesen új felelősségi rendszert vezetne be.
A tervek szerint ugyanis nem a felhasználóknak kellene igazolniuk az életkorukat, hanem maguknak a platformoknak kellene ezt ellenőrizniük. Ez alapjaiban változtatná meg a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint a legtöbb szolgáltatás egyszerű önbevallásra épít. Az új szabályozás értelmében azok a cégek, amelyek nem képesek hatékony ellenőrzést bevezetni, komoly bírságokra számíthatnak.
A kormányfő szerint a lépéssel a céljuk visszaadni a gyerekkort a gyerekeknek. Az indoklásban hangsúlyosan jelenik meg az algoritmusok és a képernyőidő hatása, amely egyre nagyobb szerepet játszik a fiatalok mindennapjaiban. A javaslatot 2026 végéig terjesztik a parlament elé - írja a The Next Web.
Tavaly még 15 éves korhatárral számolt a kormány, de a több mint nyolcezer véleményt hozó társadalmi egyeztetés után szigorítottak. Ebben komoly szerepet játszott Ausztrália példája is, ahol már 2025 decemberében életbe lépett egy hasonló tiltás. Ott néhány hónap alatt több mint 4,7 millió, 16 év alattiakhoz köthető felhasználói fiókot töröltek vagy deaktiváltak, ami kézzelfogható eredményt mutatott.
Norvégia ráadásul technológiai szempontból előnnyel indul, mert az ország digitális azonosítási rendszere, a BankID kulcsszerepet kaphat az életkor-ellenőrzésben. A szabályozás ugyanakkor nem lenne teljesen általános, bizonyos kivételek várhatók. Például az oktatási célú zárt csoportok, sportegyesületek által használt alkalmazások - mint a Spond - vagy egyes online játékok és e-kereskedelmi szolgáltatások kimaradhatnak a tiltás alól.
A kérdés persze nem egyszerű, hiszen a határvonal a közösségi média és más online szolgáltatások között gyakran elmosódik. Éppen ezért a norvég kormány szerint nemzeti szinten nehéz teljesen hatékony rendszert kialakítani, és hosszabb távon európai együttműködést szorgalmaz, ahogy azt a görög vezetés is teszi, különben a felhasználók könnyen megkerülhetik a korlátozásokat.
