Egészen szokatlan módon próbálta lehűteni egy GeForce RTX 2060 Supert a TrashBench nevű YouTube-csatorna készítője: hagyományos vízhűtő blokk helyett közvetlenül a GPU csupasz szilíciumlapkájára vezette a hűtőfolyadékot. A módszer első hallásra remek receptnek tűnik egy drága videókártya elpusztítására, a végleges rendszer azonban működött, méghozzá meglepően jól. Az ötlet abból indult ki, hogy a hagyományos vízhűtésnél a GPU és a folyadék között ott van egy fémből készült blokk. A TrashBench készítője ezt az elemet teljesen kihagyta, és egy 3D nyomtatott kamrát tervezett, amelyben a víz közvetlenül a GPU lapkája felett áramlik.
Nem egy működő RTX 2060 Superen kezdte a kísérletezést. Az első próbákhoz egy már hibás RTX 3060-at használt, a GPU körüli apró elektronikai alkatrészeket pedig körömlakkal vonta be, hogy valamennyire megvédje őket az esetleg kiszökő folyadéktól. Erre szükség is volt, mert az első változatok természetesen szivárogtak. A tömítések, alátétek és bilincsek önmagukban nem bizonyultak elegendőnek, ezért végül epoxigyantával ragasztotta és tömítette a 3D nyomtatott blokkot a videókártyára. Ezután a csőcsatlakozásoknál jelent meg újabb szivárgás, így azok is kaptak az epoxiból.
Az is kiderült, hogy nem mindegy, milyen anyagból készül maga a 3D nyomtatott alkatrész. Egyes változatok a széleknél eresztettek, más nyomtatási alapanyagok pedig annyira porózusak voltak, hogy maga a fal sem tartotta tökéletesen a folyadékot. Miután egy GTX 980-on már sikeresen működött a rendszer, következett az RTX 2060 Super. A Heaven benchmark alatt a videókártya gyári hűtésével 70 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek. Egy ráerősített AIO vízhűtéssel ezt 36 fokra sikerült csökkenteni, a közvetlenül a GPU-ra vezetett vízzel viszont mindössze 28 fokig melegedett a lapka.
Ez 42 fokos különbséget jelent a gyári hűtéshez képest, de természetesen nem arról van szó, hogy a módszerből holnap új videókártya-hűtési szabvány lesz. Egyetlen rossz tömítés is elég ahhoz, hogy folyadék kerüljön a nyomtatott áramkörre vagy a számítógép más alkatrészeire. A tesztek során ezért PCIe riser kábelt is használtak, hogy egy esetleges szivárgás ne közvetlenül az alaplapra csöpögjön.
A kísérletet még tovább is vitték, mínusz 28 fokos hűtőfolyadékkal, valamint egy Intel Core i5-7600K processzorral is kipróbálták az elvet. A tesztekből az derült ki, hogy a hűtőkamra mérete és kialakítása sokat számít, maga az alapötlet azonban valóban működik. A TrashBench tehát bebizonyította, hogy technikailag lehetséges közvetlenül a szilícium felett keringetni a folyadékot, és ezzel rendkívül alacsony hőmérsékletet elérni. Hogy ezt egy működő, értékes videókártyán mennyire jó ötlet otthon megismételni, az már egészen más kérdés.
