Június 23-án, magyar idő szerint délután öt órakor történelmi pillanatot élhetett át a csillagászat iránt érdeklődő közönség: bemutatták a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium első hivatalos felvételeit. A világ legnagyobb digitális kamerájával felszerelt létesítmény már az indulás előtt is két előzetes képpel adott ízelítőt képességeiből, de az igazi szenzáció a hivatalos premierrel érkezett. A Triffid- és Lagúna-köd mellett a Virgo-galaxishalmaz is szerepelt a látványos fotókon, ez utóbbiról pedig egy videó is készült, amely valószínűleg olyan rendszereket is megörökít, amelyeket korábban senki sem látott.
A Virgo-halmazról készült videó elképesztő részletességgel mutat be körülbelül 10 millió galaxist, miközben ez még csak egy töredéke annak, amit az obszervatórium a következő tíz év során a Legacy Survey of Space and Time, azaz LSST nevű program részeként megfigyel majd. A tervek szerint az obszervatórium körülbelül 20 milliárd galaxist dokumentál, ami a teljes látható univerzum egytizedét jelenti. A projekt léptéke tehát szinte felfoghatatlan, de a technikai részletek is lenyűgözők: a 3200 megapixeles kamera 40 másodpercenként készít új felvételt, olyan érzékenységgel, hogy 25 kilométerről is képes lenne meglátni egy golflabdát.
A létesítményt a sötét anyag kutatásában úttörő szerepet játszó amerikai csillagászról, Vera C. Rubinról nevezték el. Nem véletlenül: az obszervatórium nemcsak a galaxisok térképét fogja újrarajzolni, de alapvető információkat szolgáltathat az univerzum titokzatos erőiről, köztük a sötét anyagról és a sötét energiáról is, amelyek a világegyetem tömegének és működésének döntő részét adják.
A mélyűr kutatása mellett az obszervatórium a közvetlen kozmikus környezetünket is új fényben láttatja. Eddig körülbelül 20 ezer aszteroidát ismert a tudomány, de a Rubin Obszervatórium mindössze tízórás tesztüzeme alatt már 2104 új égitestet észlelt. Az LSST első két évében több millió új aszteroida felfedezése várható, köztük valószínűleg újabb csillagközi objektumok is lehetnek. Eddig csupán két ilyet ismertünk: az ʻOumuamuát és a 2I/Borisovot.
A Vera Rubin Obszervatórium éjszakánként több ezer képet készít majd, három-négy éjszakánként pedig lefedi az egész déli égboltot, így naprakész, dinamikus térképet készít az univerzumról. Ez a tudományos kapacitás minden jel szerint forradalmasítani fogja az égi jelenségek megfigyelését. Ugyanakkor a projekt jövője nem mentes az aggodalmaktól: az Egyesült Államok kormányának esetleges költségvetési szigorítása veszélybe sodorhatja a működést, hiába tartozik a program a világ legnagyobb nemzetközi tudományos együttműködései közé.
