Magyar kutatók közreműködésével készült el egy olyan algoritmus, amely az állatok egyedi mintázata alapján képes felismerni az egyes példányokat - írd meg a 24.hu. A RAPID nevű rendszer lényegében azt használja ki, hogy például a zebrák csíkjai, a zsiráfok foltjai vagy a jaguárok mintázatai egyedenként eltérnek, vagyis bizonyos szempontból úgy működnek, mint az emberi ujjlenyomat. Az állatok egyedi azonosítása fontos feladat a természetvédelemben és a vadbiológiai kutatásokban, de hagyományos módszerekkel rendkívül időigényes. Egy nagyobb zebraménesnél vagy egy kameracsapdás kutatásnál több ezer fotót kellhet átnézni ahhoz, hogy a szakemberek biztosan meg tudják mondani, melyik állat mikor és hol bukkant fel.
A RAPID ezt a munkát gyorsítja fel. A rendszer a képeken látható mintázatokat elemzi, majd összeveti őket egy korábban felépített adatbázissal. Így nemcsak azt tudja megmondani, milyen faj látható a felvételen, hanem azt is, hogy az adott fajon belül pontosan melyik egyedről van szó. A fejlesztésben az MTA-ELTE Lendület Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max Planck Intézet és a Stuttgarti Egyetem kutatói dolgoztak együtt. A módszer egyik nagy előnye, hogy nemcsak utólagos képfeldolgozásra használható, hanem valós időben is működik. Egy hagyományos számítógépen másodpercenként 40-60 azonosítást végezhet, kisebb, terepi eszközökön, például drónokon pedig akár 10-et.
Ez azért különösen fontos, mert a természetvédelmi megfigyelések sokszor nehezen megközelíthető területeken zajlanak. Ha egy drón vagy kamerarendszer már a helyszínen képes felismerni az állatokat, az sokkal gyorsabb és pontosabb adatgyűjtést tesz lehetővé. A kutatók így jobban követhetik az egyes példányok mozgását, viselkedését, egészségi állapotát és a populációk változásait. A rendszert több mintázott állatfaj esetében is tesztelték, köztük zebrákon, zsiráfokon, jaguárokon és tigriseken. A módszer különböző fényviszonyok és kamerarendszerek mellett is jól teljesített, ráadásul nagy teljesítményű grafikus processzorra sincs feltétlenül szüksége.
A RAPID nyílt forráskódú fejlesztésként érhető el, vagyis más kutatók is használhatják és továbbfejleszthetik. A technológia később kenyai zebrák vizsgálatánál is szerepet kaphat, de elvileg magyarországi fajok megfigyelésében is hasznos lehet, ha az adott állatok mintázata alkalmas az egyedi felismerésre.
A fejlesztés jól mutatja, hogy az AI nemcsak irodai munkákban vagy képgenerálásban jelenhet meg, hanem a természetvédelemben is nagyon gyakorlati szerepet kaphat. Ha a kutatók gyorsabban és pontosabban tudják követni az állatokat, az végső soron a veszélyeztetett fajok védelmét is segítheti.
