Az AI már az egészségügyi tájékozódásban is megvetette a lábát Magyarországon. Az NN Biztosító Egészség 2026 kutatása szerint a 18-69 éves internetezők 46 százaléka fordult már valamilyen AI-alapú alkalmazáshoz egészségügyi kérdéssel. A fiataloknál még magasabb az arány: a 18-29 évesek 65 százaléka próbált már ki ilyen chatbotot vagy asszisztenst, de még a 60 év feletti internethasználók között is minden negyedik embernek van ilyen tapasztalata.
Önmagában az AI használata már ennél is elterjedtebb. A kutatásban részt vevő 18-69 éves internetezők 66 százaléka próbált már valamilyen AI-alapú szolgáltatást, közülük tízből heten egészségügyi kérdést is feltettek neki. A tapasztalatok alapján ugyanakkor nem elsősorban az orvos helyettesítőjét keresik a technológiában, hanem olyan eszközt, amely segít eligazodni a gyakran nehezen érthető egészségügyi információk között.
Az egészségügyi célra AI-t használók 62 százaléka tünetellenőrzésre vagy öndiagnózisra tartja hasznosnak ezeket az eszközöket, 57 százalék leletek és laboreredmények értelmezésére, 54 százalék általános egészségügyi tájékozódásra használja vagy használná őket. Gyógyszerekről és azok esetleges mellékhatásairól 46 százalék kérdezné az AI-t, második véleményért viszont már csak 20 százalék fordulna hozzá. A mentális egészség és stresszkezelés 17, megfelelő szakrendelés keresése 16, az időpontfoglalás és egyéb ügyintézés mindössze 7 százaléknál számít fontos felhasználási területnek.
Érdekes különbség látszik lakóhely szerint is. A falvakban élők az átlagnál gyakrabban használják az AI-t tünetellenőrzésre, ami a kutatás készítői szerint összefügghet azzal, hogy bizonyos helyeken nehezebb hozzáférni a szakorvosi ellátáshoz. A gyógyszerek mellékhatásairól pedig leggyakrabban a 30-39 évesek tájékozódnak AI segítségével.
A széles körű használat azonban messze nem jelent feltétlen bizalmat. Azok közül, akik már egészségügyi kérdésben is fordultak AI-hoz, mindössze 29 százalék bízik az általa adott diagnózisban vagy szakvéleményben. 19 százalék egyáltalán nem bízik benne, 55 százalék pedig fenntartásokkal kezeli a válaszokat. Érdekes módon azok optimistábbak, akik általában már használnak AI-t, egészségügyi kérdésben azonban még nem próbálták: körükben 35 százalék mondta azt, hogy megbízna egy AI által adott egészségügyi szakvéleményben.
A mentális egészséggel kapcsolatos AI-megoldások egyelőre jóval kisebb közönséget mozgatnak meg. Személyre szabott életmód-ajánlásokra a válaszadók 24 százaléka lenne nyitott, a mentális túlterheltségre figyelmeztető rendszerekre 21, alvást segítő alkalmazásokra 20 százalék. AI-alapú mentális asszisztenst vagy chatbotot 16 százalék használna, miközben 43 százalékot egyik ilyen megoldás sem érdekel. A legfiatalabbak jóval nyitottabbak ezekre a lehetőségekre, a 60-69 évesek 56 százaléka viszont mindegyiket elutasítja.
A kutatásból így egy érdekes kettősség rajzolódik ki: az AI egészségügyi használata már korántsem rétegjelenség, de a felhasználók többsége tisztában van azzal is, hogy a chatbot válasza nem egyenértékű az orvosi diagnózissal. Ahogy Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója is hangsúlyozta, az AI elsősorban az eligazodásban és az információk értelmezésében lehet hasznos, a diagnózis és a kezelés kérdésében továbbra is az orvosé a döntő szerep.
