A Meta sosem titkolta ambícióit a mesterséges intelligencia területén, de most egyértelműen a világ technológiai jövőjét akarja újraformálni, szó szerint monumentális méretekben. Mark Zuckerberg bejelentése szerint a vállalat százmilliárd dolláros nagyságrendben fektet be AI-alapú adatközpontokba, amelyek célja nem kevesebb, mint a szuperintelligencia megalkotása. A vállalat egy olyan mesterséges intelligenciát szeretne létrehozni, amely képességeiben túlmutat a legintelligensebb emberek gondolkodásán is.
Az első ilyen központ a Prometheus nevet kapta, és a tervek szerint 2026-ban kezdheti meg működését Ohióban. A következő, Hyperion nevű létesítményt Louisianában építik fel, teljes beüzemelése 2030-ra várható. Zuckerberg elmondása szerint ezek az adatközpontok példátlan méreteket öltenek: az egyik központ fizikai kiterjedése megközelíti Manhattanét, vagyis több mint 60 négyzetkilométeres területre tervezik. Egyes klaszterek akár 5 gigawatt feletti teljesítményre lesznek képesek, ilyenből pedig nem egy, hanem több is épül majd az Egyesült Államok különböző pontjain.
Karl Freund, a Cambrian AI Research vezető elemzője úgy látja, hogy Zuckerberg ezzel a lépéssel gyakorlatilag az élre vásárolja magát a globális AI-versenyben. A Meta ezzel a bejelentéssel nem csupán új fejezetet nyit a mesterséges intelligencia történetében, hanem léptékében is újraértelmezi a technológiai infrastruktúrát. Az AI-képzésekhez és működtetéshez szükséges adatmennyiség, számítási kapacitás és energiaigény ugyanis minden korábbit felülmúl.
Az AI-adatközpontok működése azonban nem csupán technológiai bravúr, hanem környezeti kihívás is. Egyetlen mesterséges intelligenciával végzett kérdés (például egy ChatGPT-lekérdezés) annyi vizet igényel, mint egy félliteres palack ásványvíz. A jelenlegi adatok szerint az AI-alapú adatközpontok már most is a világ teljes energiafelhasználásának nagyjából másfél százalékát teszik ki, de ez az arány robbanásszerűen növekszik. Ha a tendencia folytatódik, az AI-infrastruktúra az évtized végére az egyik legnagyobb közvetett szén-dioxid-kibocsátóvá válhat globálisan.
A Meta tehát nemcsak technológiai, hanem etikai és környezeti dilemmák sorával is szembesül, miközben minden eddiginél nagyobb erőforrásokat koncentrál egy olyan jövő megalkotására, amelyben a mesterséges intelligencia már nemcsak eszköz, hanem önálló gondolkodó rendszer is lehet.
