Történelmi küldetésre készül a japán űrügynökség, a JAXA, amely elindítja a Martian Moons Exploration (MMX) programot, amelynek keretében egy űrszonda először térhet vissza a Földre a Mars rendszeréből. A NASA közreműködésével megvalósuló vállalkozás célja, hogy a vörös bolygó két apró holdjának egyikéről, a Phobosról talajmintákat gyűjtsön, majd azokat hazaszállítsa. A küldetés nemcsak a Mars kísérőinek eredetéről árulhat el többet, hanem a Naprendszer történetének megértéséhez is közelebb vihet bennünket.
A tervek szerint az űrszondát 2026. október 19-én, magyar idő szerint október 19-én este indítják el a Tanegasima Űrközpontból. A Mars térségébe 2027 augusztusában érkezhet meg, ezt követően pedig részletesen megvizsgálja a Phobost és a Deimost. A Phobos felszínére legkorábban 2028 decemberében ereszkedik le, ahol nagyjából két és fél órát tölt majd mintagyűjtéssel. A visszaút után a küldetés várhatóan 2031-ben ér véget a Földre történő visszatéréssel.
A tudósok számára az egyik legfontosabb kérdés, hogyan keletkezett a Mars két holdja. Az egyik elmélet szerint a bolygó gravitációja befogott két arra kóborló aszteroidát. Egy másik elképzelés alapján egy hatalmas égitest csapódott a Marsba, a becsapódás során kilökődő törmelék pedig később összeállt a bolygó körül keringő holdakká. A Phobos összetételének vizsgálata segíthet eldönteni, melyik magyarázat áll közelebb a valósághoz. Bár a két hold a látható fény tartományában a fő kisbolygóöv külső részéről származó aszteroidákra emlékeztet, közel kör alakú pályájuk és a Mars egyenlítőjéhez igazodó keringésük inkább az ütközéses eredet lehetőségét erősíti.
A küldetés során a japánok a Megane nevű műszerrel is vizsgálják majd a Phobost. A japánul szemüveget jelentő eszköz gamma-sugárzást és neutronokat mér, így első alkalommal nyílik lehetőség a hold felszínét alkotó kémiai elemek részletes feltérképezésére. A mintagyűjtést a Honeybee Robotics berendezése végzi: az egyik leszállólábon elhelyezett szerkezet rendkívül tiszta nitrogéngázzal fújja a fellazított talajt a gyűjtőtartályba.
A JAXA és a NASA számára nem teljesen ismeretlen feladat a minták hazajuttatása. A Hayabusa az Itokawa, a Hayabusa2 pedig a Ryugu kisbolygóról hozott anyagot, utóbbi több mint öt grammot. Az OSIRIS-REx küldetés a Bennuról több mint 120 grammnyi mintát szállított vissza. Az MMX-et az teszi különlegessé, hogy egy másik égitest holdjáról gyűjt anyagot. Az Egyesült Államok a visszahozott minták legalább 15 százalékát kapja meg, cserébe többek között a Megane műszerrel és a két mintavevő egyikével járul hozzá a programhoz. A NASA becslése szerint az amerikai részvétel 14 év alatt mintegy 87 millió dollárba kerül.
Forrás: Mashable
