A felhasználók többsége ezért vesz NAS-t, mert a PC vagy a notebook tárhelye nem bővíthető; és tényleg, egy külső HDD helyett egy hálózati adattároló sokkal praktikusabb megoldásnak tűnik. A NAS-ok persze nem olcsók, de cserébe a tárkapacitás folyamatosan, az igények szerint bővíthető, ráadásul hatalmas előnyként jelentkezik, hogy ehhez a tárhelyhez nemcsak egyetlen eszköz fér hozzá, hanem az összes olyan kütyü, ami az otthoni Wi-Fi-re (vagy vezetékes hálózatra) csatlakozik.
A többség azonban itt meg is áll, pedig a NAS-ok apró erőműként számos extra feladatra használhatók. Minden NAS egy önálló szerverként működik, amelynek teljesítménye jóval meghaladja azt a szintet, ami a fájlok kezeléséhez szükséges. Ha jól sáfárkodsz, akkor rengeteg más kütyüt és webes szolgáltatást is ki tudsz váltani, így a hálózati adattárolók elsőre borsosnak tűnő ára is gyorsan más megvilágításba kerülhet, forintban kifejezve is hamar megtérülhet. Ebben a cikkben megmutatjuk, mire tudod használni a NAS-t a fájlok tárolásán kívül.
Így indulj el
Mielőtt azonban az extra funkciókra rátérnénk, van néhány olyan információ, amit fontos tudni. A NAS-ok operációs rendszere Linuxra épül, és ARM vagy x86-os processzoron fut. Az, hogy milyen maga a vas, alapvetően befolyásolja a használhatóságot. Például azért, mert a gyártók többnyire kevés memóriával értékesítik a hálózati adattárolókat, hiszen a fájlműveletekhez 1-4 GB RAM is elegendő - amikor viszont az extra feladatok is a képbe jönnek, akkor plusz memóriára is szükség lesz. A 8 GB a szűkös minimum, a 16 GB pedig az ajánlott RAM-mennyiség komolyabb feladatok esetén. Az x86-os modelleknél a bővítés nem probléma, ARM-rendszerchip esetében viszont gyakori, hogy a költséghatékonyság érdekében a gyári RAM forrasztott, és nem vagy csak korlátozottan bővíthető.
A rendszer valamennyi gyártó esetében alaptudású, viszont van alkalmazásbolt, amelyen keresztül szinte minden feladatra meg lehet tanítani a megfelelő eszközt - itt azonban megint elválik a két világ. Teljes értékű virtuális gépek futtatására, hardveres videóátkódolásra és mesterséges intelligencia alapú feladatokra jellemzően csak az x86-os hardverrel szerelt NAS-ok alkalmasak.
Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy sok NAS-ba NVMe SSD-t is helyezhetsz; ez pedig a legtöbb esetben nemcsak gyorsítótárként tud működni, hanem arra is kiváló, hogy ide telepítsd a Docker alkalmazásokat vagy virtuális gépeket. Ennek előnye, hogy a HDD-k éjszakára például gond nélkül leállíthatók akkor is, ha folyamatosan mennek a letöltések.
Alapfunkció egy kis extrával fűszerezve
A NAS-ok alapvető funkciója a fájltárolás, a felhasználók többsége ezt a lehető legegyszerűbb módon abszolválja: létrehoz egy megosztott mappát, azt hálózati meghajtóként csatolja a Windowsban és használja. Aztán gyorsan még azt is elfelejti, hogy valahol a nappaliban működik egy NAS. Természetesen a megosztott mappát egynél több gépen is lehet használni - azonban ha egy család több tagja is ugyanazt a megosztást használja, akkor az bonyolítja a helyzetet, hiszen alapesetben mindenki minden adathoz hozzáfér, pedig ez a legtöbb esetben nem kívánatos. A gyerekek például biztos, hogy nem szeretnék, ha a testvér és a szülők is meg tudnák nézni a fotókat, másik oldalról megközelítve a dolgokat, a gyermekeknek pedig nem biztos, hogy bele kell látnia abba az Excel táblába, amely a családi költségvetést tartalmazza. Ilyenkor jön képbe, hogy egy NAS-on több megosztott mappa is létrehozható, amelyek hozzáférését felhasználókra lehet korlátozni. Ha nem szeretnéd, hogy egyvalaki a teljes tárhelyet kisajátítsa magának, akkor pedig még arra is van lehetőség, hogy kvótákat határozz meg.
További NAS alapfunkciók
A NAS-ok tudása alapesetben meglehetősen korlátozott, hiszen a gyártók nem tudják kitalálni, hogy kinek mire van szüksége - és teljesen felesleges minden szolgáltatást aktiválni csak azért, hogy a többség úgy foglalja az erőforrásokat, hogy még csak rájuk sem nézel. Itt jön képbe az alkalmazásbolt, hogy a szükséges funkciókat pótolni tudd. Ráadásul ez a szemlélet arra is lehetőséget ad, hogy egy adott feladatra ne csak egy, hanem többféle megoldás közül is választhass; erre kiváló példa a biztonsági mentés. A megosztott mappa kiváló felületet ad a fájlok tárolásához - főleg akkor, ha RAID 5 tömb tárolja az adatokat, hiszen ebben az esetben a hardvermeghibásodás ellen is van védelem (de ez önmagában még nem egyenlő a biztonsági mentéssel!) A NAS-ok lehetőséget adnak arra, hogy PC-ről a NAS-ra készíts biztonsági mentést, de azzal a lendülettel akár arról is tudnak gondoskodni, hogy a felmásolt adatokat szinkronizálják a felhőbe is egy általad választott szolgáltatóhoz - így a biztonsági mentéseknél alkalmazandó 3-2-1 szabályt is egyszerűen automatizálhatod.
Amennyiben a NAS Btrfs- vagy ZFS-fájlrendszert használ, akkor a zsarolóvírusok ellen is jól védekezhetsz, hiszen mind a két fájlrendszer alkalmas arra, hogy "befagyassza" az adatokat; egy fájl módosításakor az eredeti verzió is megmarad, így lényegében pár kattintással visszaállítható az eredeti állapot (ez persze csak addig működik, amíg van elegendő szabad hely a NAS-on, 20-30% szabad kapacitás ajánlott a hatékony védelemhez).
Sokaknak lehet fontos az is, hogy a NAS-ok dinamikus DNS-szolgáltatást is kínálnak, azaz készíthetsz magadnak egy olyan URL-t, amelyen keresztül mindig eléred az otthoni NAS-t, sőt az egész hálózatot is, ha szeretnéd. Ez nemcsak annak ágyaz meg, hogy a NAS-on tárolt fájlokat távolról is el tudd érni, hanem egy sor felhőalapú szolgáltatásnak is előfeltétele.
Felhőszolgáltatások
Nézzük is ezeket. E-mail, felhőalapú tárhely, képszerver, VPN - ez rögtön négy olyan szolgáltatás, amit a megfelelő app telepítését követően kiválthatsz a NAS-sal. Nyilván, mint mindig, vannak előnyök és hátrányok. Az egyik serpenyőben ott van, hogy sem a levelek, sem a fájlok, sem a képek tárolásakor nincs korlát, ráadásul az adatok sosem kerülnek ki a kezeid közül, amit a privát szférát féltők biztosan nagyra értékelnek. A mérleg másik serpenyőjében a legfontosabb dolog, hogy a saját internetkapcsolatodra vagy utalva, ráadásul annak feltöltési sebessége is korlátos lehet. A VPN esetében szintén a korlátlan adatforgalom a legfontosabb előny, cserébe nem tudsz kilépési pontot választani, mindig az otthoni hálózat lesz az, amelyen keresztül csatlakozol az internetre.
Ha szeretnél létrehozni egy saját weboldalt, és nem számítasz nagy forgalomra, a NAS akkor is jó szolgálatot tehet, hiszen az ehhez szükséges PHP és adatbázis-kezelő (MariaDB vagy MySQL) szintén megtalálható a fedélzeten. Sőt, a WordPress gyakran saját modulból is elérhető, így még azzal sem kell foglalkoznod, hogy saját magad hozd létre a megfelelő környezetet a CMS rendszer számára.
Tipp: Ha webes szolgáltatásokat futtatsz, a távoli eléréshez a routeren portokat kell átirányítanod. Mindig kizárólag az adott szolgáltatáshoz tartozó portot engedélyezd! A NAS teljes kezelőfelületét (jellemzően 8080/5001-es port) soha ne tedd ki közvetlenül a nyílt internetre. A távoli adminisztrációhoz használj inkább saját VPN-t!
NAS mint médiaszerver
Néhány NAS (de egyre kevesebb) saját HDMI-kimenettel is rendelkezik, ebben az esetben a Kodi telepítését követően nemcsak a filmeket tárolja a kütyü, hanem azok lejátszásáról is gondoskodik. De a médiaszerver funkcióról HDMI nélkül sem kell lemondani, ebben az esetben a Plex, a Jellyfin vagy akár az Emby is jó választás lehet ahhoz, hogy a NAS-on tárolt filmeket, családi videókat, zenéket és képeket ne csak az otthoni hálózatra csatlakozó eszközökről érhesd el, hanem interneten keresztül a világ bármely pontjáról. Ha úgy tetszik, lehet egy saját Netflixed! A profi NAS-ok még arra is képesek, hogy valós időben átkódolják a filmeket, ha például a tablet nem tudja a HEVC tömörítésű videókat lejátszani.
Letöltésekhez nincs jobb a NAS-nál
Mivel a NAS folyamatosan működik, adja magát, hogy a letöltésekhez is a hálózati adattárolót használd. Így akkor sem kell éjszakára bekapcsolva hagynod a PC-t, ha nagyüzemben töltögetsz - és teljesen mindegy, hogy Torrent-, HTTPS- vagy FTP-alapú letöltésről van szó. Ráadásul van mobil app is, így még otthon sem kell lenned ahhoz, hogy egy-egy új letöltendő fájlt hozzáadj a listához. Ráadásul ha profin szeretnéd megoldani mindezt, lehetőség van arra, hogy Docker-konténerben - mondjuk - Sonarrt futtass, ami figyeli helyetted a kedvenc sorozatok elérhetőségét, az új részeket automatikusan letölti, majd a kész fájlokat átnevezi és a megfelelő helyre másolja. Természetesen a szerzői jogokra oda kell figyelned.
Biztonsági kamerák kezelése
A NAS-ok jellemzően saját szoftvert adnak az IP-kamerák kezeléséhez is; noha ez a szoftver tudásban nem veszi fel a versenyt a profi alternatívákkal, amire otthon szükség lehet, arra tökéletesen elég, amit akár a Synology Surveillance Station, akár a QNAP-féle QVR Pro nyújtani tudnak. Előnyük, hogy ingyenesen használhatók néhány kameráig, és telepítésük, valamint használatuk is egyszerű.
Docker - a mindenes
Mi az a Docker? Egy könnyített virtuális környezet, amely az alkalmazásokat saját konténerben futtatja. A konténerben minden benne van, ami az adott apphoz szükséges, így amellett, hogy szinte tökéletes a kompatibilitás, ez a konstrukció az erőforrásokkal is rettentő hatékonyan bánik. És Dockerben bármi fut: az előbb említett Sonarr mellett 100 ezer további alkalmazás elérhető, köztük a Plex is, ha például a NAS-hoz nem készült saját változat. További, otthon hasznos alkalmazások:
- Pi-hole: saját DNS-szerver hirdetésblokkolóval és nyomkövető-tiltással
- Tailscale: saját VPN-szolgáltatás
- Bitwarden: a népszerű jelszókezelő is fut saját NAS-ról, ha nem szeretnéd a felhőből használni, sőt van egy direkt könnyített verziója is, amely alig használ erőforrásokat, ezt Vaultwarden néven találod meg.
- Navidrome: zeneszerver saját zenék megosztásához
- Immich: saját képszerver a Google Fotók nyomán, és helyette
- Home Assistant: okosotthon vezérlés (de vigyázat, Dockerben nem teljes értékű a platform, nincsenek bővítmények például, ezeket külön Dockerben kell futtatni, ha szükség van rájuk!)
- Syncthing: fájlszinkronizálás eszközök között külső felhő nélkül
- Traefik: reverse proxy
Teljes értékű virtuális gép
Az x86 alapú NAS-ok esetében van lehetőség virtuális gépek létrehozására is, amiken akár Windows vagy Linux is futtatható - azonban a gyakorlatban inkább olyan célfeladatokra érdemes gondolni, mint teljes értékű Home Assistant rendszer az okosotthon tökéletes irányításához vagy Frigate NVR a biztonsági kamerák vezérléséhez. A NAS előnye itt abban mutatkozik meg, hogy nem kell minden feladatra saját hardvert vásárolni. Ha van elég RAM, akkor a virtuális gépek békésen elférnek egymás mellett, így nemcsak kevesebb hardvert kell karban tartani, hanem kisebb a helyigény és még az üzemben tartási költségek is kedvezőbbek, hiszen egy eszköz mindig kevesebbet fogyaszt, mintha több gép is működne. Azt viszont tudni kell, hogy ha két virtuális gépet is szeretnél használni, akkor legalább 16 GB RAM-ra lesz szükséged, de ha mellette több Docker-konténer is fut, akkor a 32 GB sem feltétlenül túlzás.
Összefoglalás
Noha a NAS-t a legtöbben egyszerű fájlszerverként használják, a hálózati adattárolók megbízhatóságuk, alacsony fogyasztásuk és folyamatos rendelkezésre állásuk miatt egy sor más feladatra is alkalmasak - anélkül, hogy ehhez új hardvert kéne beszerezni. Érdemes ezt a lehetőséget kihasználni, már csak azért is, mert így a NAS-ok magas árát is rögtön más szemmel lehet nézni.
