Mi történik egy kutya agyában, amikor ott van előtte a jutalomfalat, de a gazdája azt mondja neki, hogy ne nyúljon hozzá? Az ELTE Etológia Tanszék és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutatóinak új vizsgálata szerint ilyenkor az állatok agyi aktivitása az emberi önkontroll során megfigyelhető mintázathoz hasonló változást mutat. Ez arra utal, hogy a kutyák viselkedésének visszafogása nem feltétlenül egyszerű, automatikus reakció. A kutatók összesen 14 családi kutyát vizsgáltak nem invazív EEG-vel. Az állatokról 226, egyenként nagyjából félperces felvétel készült. Egyes helyzetekben egyszerűen nyugalomban kellett maradniuk, máskor viszont engedelmeskedniük kellett egy olyan utasításnak, amely önuralmat követelt tőlük: például nem ehették meg az eléjük helyezett ételt, vagy nem vehették el a játékot.
Az igazán érdekes különbséget az úgynevezett théta agyhullámoknál találták. Embereknél a homloklebeny környékén mérhető, 4-8 Hz közötti thétaaktivitás többek között akkor erősödik fel, amikor tudatosan kontrolláljuk vagy visszafogjuk a viselkedésünket. A kutyáknál az önkontrollt igénylő feladatok közben ugyancsak erősebb, elsősorban a homloklebenyhez köthető thétaaktivitást mértek, ráadásul annak frekvenciája és eloszlása is hasonlított az embernél ismert mintázathoz.
Ez azért érdekes, mert egy viselkedés leállítása önmagában még nem feltétlenül jelent magasabb szintű önkontrollt. Egy veszélyt érzékelő állat például automatikusan megdermedhet, ami sokkal ősibb idegrendszeri mechanizmus. A mostani eredmények azonban inkább arra utalnak, hogy amikor egy kutya parancsra ellenáll egy csábító falatnak vagy játéknak, az agy magasabb szintű kontrollfolyamatai is bekapcsolódnak. A kutatás ugyanakkor nem bizonyítja, hogy a kutyák ugyanúgy gondolkodnak vagy ugyanolyan tudatos akaraterőt gyakorolnak, mint az emberek. A tanulmány szerzői azt mutatták ki, hogy az önkontrollhoz kapcsolódó EEG-jelenség hasonló, ami új lehetőséget teremt annak vizsgálatára, hogyan működnek a kutyák magasabb szintű kognitív folyamatai.
Ennek hosszabb távon az emberi agy kutatásában is lehet jelentősége. Kis Anna és Gácsi Márta kutatócsoportjai többek között azt vizsgálják, hogy a kutyák segítségével mit tudhatunk meg olyan emberi jelenségekről, mint az ADHD vagy az elhízás. A kutyák ugyanis az emberekéhez hasonló társas környezetben élnek, miközben jóval gyorsabban fejlődnek és öregszenek, így bizonyos életkori és idegrendszeri folyamatok rövidebb idő alatt követhetők náluk.
A mostani eredmény azért is fontos, mert megmutatta, hogy ehhez nem feltétlenül van szükség drága és bonyolult agyi képalkotó eljárásokra. Az éber kutyákon alkalmazható, nem invazív EEG olcsóbb és egyszerűbben használható módszer lehet a homloklebeny működésének vizsgálatára, ami újabb kutatások előtt nyithatja meg az utat. A tanulmány A human-like EEG signature of cognitive control in the domestic dog címmel jelent meg az Animal Cognition folyóiratban.
