Februárban orosz dróntámadás érte a csernobili atomerőmű területét, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkori bejelentése szerint a becsapódás kárt tett az ikonikus, új szarkofág szerkezetében is. A fémből készült, íves védőépítmény 2010 és 2019 között nemzetközi összefogással épült fel az 1986-ban felrobbant 4-es reaktor fölé, és eredetileg arra tervezték, hogy legalább 100 évre biztonságban tartja a radioaktív anyagokat - írja a HVG egy nagyobb elemzésben. A támadás azonban már most kikezdte ezt a védelmet, és hiába feledkeztek el sokan a februári hírről, a probléma továbbra is fennáll.
A szarkofág sérülése komoly kockázatot jelent, ugyanis a 80-as évek végén felhúzott eredeti, szovjet betonszerkezet csak ideiglenes megoldásnak készült. Az építmény nem szigetel megfelelően, és már hosszú ideje fennáll a veszélye annak is, hogy összeomlik. Az új burkolat ezt a kockázatot hivatott enyhíteni, de ha most nem tudja teljes mértékben ellátni a funkcióját, az beláthatatlan következményekkel járhat.
A becsapódás lyukat ütött az új burkolaton, így a szerkezet már nem szigetel teljesen. A kár jelentős, a helyreállításhoz több millió dolláros nemzetközi támogatásra lesz szükség. Az ukrán kormány a nemzetközi közösséghez fordult segítségért, hiszen a radioaktív anyagok kiszabadulása nemcsak Ukrajnát, hanem a teljes térséget, így Magyarországot is fenyegetheti.
A helyreállítási munkák különösen nehézkesek lesznek, mivel kizárólag a helyszínen végezhetők el, ez pedig komoly egészségügyi kockázatot jelent a munkások számára. A sugárzás mértékét folyamatosan mérni kell majd, és pontos terv szerint kell váltani a dolgozókat, hogy a lehető legkisebb dózist kapják. A projekt nemcsak technikai, hanem emberi szempontból is rendkívül kényes és összetett feladat.
Az eset jól mutatja, hogy a háború következményei messze túlmutatnak a frontvonalakon, és akár évtizedes nemzetközi környezetvédelmi erőfeszítéseket is romba dönthetnek egyetlen támadással.
