Szokatlanul egyenes üzenetet fogalmazott meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatban Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója a davosi Világgazdasági Fórumon: ha az AI nem hoz kézzelfogható, pozitív változást az emberek életében, akkor a társadalom előbb-utóbb megvonja a "felhatalmazást" arra, hogy hatalmas mennyiségű energiát emésszen fel. Nadella szerint egyszerűen nem tartható fenn az a helyzet, hogy szűkös erőforrásokat, például villamos energiát tokenek gyártására használunk, ha ezek nem javítják az egészségügy, az oktatás, a közszféra vagy a versenyképes vállalkozások működését.
A Microsoft-vezér úgy fogalmazott, a mesterséges intelligencia végső céljának annak kell lennie, hogy mérhetően jobb kimeneteleket hozzon létre közösségek, országok és teljes iparágak szintjén. Ha ez elmarad, akkor az egész iparág elveszítheti a társadalmi támogatottságát, függetlenül attól, mennyire látványosak a technológiai bemutatók. Nadella szerint az első nagy kihívás az energia- és számítási kapacitás biztosítása, egy olyan mindenhol elérhető infrastruktúra kiépítése, amely képes kiszolgálni az AI iránti igényeket. Ez az a folyamat, ami miatt most aranyáron mérik a DRAM-ot.
Ha azonban az infrastruktúra adott, Nadella szerint már nem az AI-fejlesztőkön múlik a siker, hanem a vállalatokon és a munkavállalókon. Úgy véli, minden cégnek el kell kezdenie használni a mesterséges intelligenciát, mert az egyfajta "kognitív erősítő", amely "végtelen elméhez" ad hozzáférést. A munkavállalók számára pedig azt üzeni, hogy AI-készségeket kell elsajátítaniuk, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban az Excel is alapvető eszközzé vált a munkaerőpiacon. Szerinte az embereknek úgy kellene tekinteniük ezekre a képességekre, mint amelyek révén jobb szolgáltatást tudnának nyújtani vagy értékesebb terméket előállítani a valódi gazdaságban.
Konkrét példaként az egészségügyet emelte ki, ahol az AI képes lehet levenni az adminisztráció terhét az orvosokról. Ha egy rendszer automatikusan rögzíti a vizsgálatot, vezeti a kórlapot és elvégzi a számlázáshoz szükséges adminisztrációt, az orvos több időt tölthet a beteggel, ami végső soron minden szereplő számára előnyös lehet. Bár sokakban ellenérzést kelt az a gondolat, hogy egy mesterséges intelligencia hallgatózik az orvosi rendelőben, egyes felmérések szerint az AI-alapú jegyzetelő rendszerek már most is komoly segítséget jelentenek az egészségügyi dolgozóknak.
Ugyanakkor a mesterséges intelligencia megítélése meglehetősen vegyes, és nagymértékű szkepticizmus kíséri a megjelenését. Sokan attól tartanak, hogy az általános célú nyelvi modellek forradalma nagyjából a képek és videók generálásában, hangfelvételek írott szöveggé alakításában, összefoglalók készítésében vagy kódrészletek előkeresésében merül majd ki. leírásában, szövegek összefoglalásában vagy kódrészletek előkeresésében. Ráadásul egy, az MIT Media Labhez köthető kutatás szerint a szervezetek 95 százaléka jelenleg semmilyen megtérülést nem lát az AI-ba fektetett pénzből.
Nadella mindezt nem tagadja, de szerinte a mesterséges intelligencia csak akkor tekinthető lufinak, ha kizárólag partnerségek és infrastruktúra-beruházások szintjén marad meg. Meggyőződése, hogy a technológia hosszú távon képes lesz meghajlítani a termelékenységi görbét, és világszerte gazdasági növekedést hoz, nem csupán a tőkeerős szereplőknek.
Érdekes mindezt annak a Microsoftjának a vezetőjétől hallani, amelyik minden termékébe és szolgáltatásába beleerőlteti a Copilotot, még ha ebből a vásárlónak/előfizetőnek nem is származik érdemi haszna, így aztán a közbeszédben egyre gyakrabban emlegetik új keletű ragadványnevén: Microslop.