A kormány új, salátatörvénybe rejtett adóintézkedései ezúttal a Revolutot, illetve a hozzá hasonló neobankokat célozzák meg. A tavaszi adócsomag 79-es paragrafusa olyan pontokat tartalmaz, amelyek a tranzakciós illeték megfizetését kívánják minden eddiginél szigorúbban betartatni, különösen azokkal a szereplőkkel, amelyek eddig részben vagy egészben kikerülték az ilyen típusú közterhek megfizetését. A jogszabálycsomagot az Országgyűlés már elfogadta, jelenleg Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírására vár.
A magyar bankok évek óta lobbiznak a Revolut és más, külföldi bejegyzésű fintechek szabályozása mellett, hiszen szerintük versenyhátrányba kerülnek a hazai szabályozási terhek miatt. Míg a magyarországi bankok kénytelenek megfelelni a bankadónak, extraprofitadónak, tranzakciós illetéknek, különböző kamatstopoknak, ATM-telepítési kötelezettségnek, magyar nyelvű ügyfélszolgálati előírásoknak és a szigorú adatkezelési szabályoknak, addig a Revolut és társai ezek jó részét elkerülték, vagy legalábbis nem azonos módon alkalmazták. Most ez változhat.
A jogszabály új megfogalmazása kimondja: tranzakciós illetéket kell fizetni minden olyan művelet után, amely egy ügyfélszámlán belül egyenlegcsökkenéssel jár, függetlenül attól, hogy történik-e tényleges pénzmozgás. Ez gyakorlatilag a neobankok belső könyvelési műveleteit célozza, amelyeket eddig sokszor "nem tranzakciónak" minősítettek, és így kikerülték az illetékfizetést. A Revolut szerint ők eddig is fizették a tranzakciós illetéket, de a hazai bankok ezzel szemben azt állítják, hogy a Revoluton belüli átvezetések után valójában nem történik meg az adózás.
A Revolut helyzete az ATM-telepítési szabályok szigorítása kapcsán is bizonytalan. A Nemzetgazdasági Minisztérium új irányelvei szerint erősíteni kell a kistelepülések pénzügyi ellátottságát, ami további terheket ró a piaci szereplőkre. Az még nem világos, hogy az MNB mely szolgáltatókat kötelez majd automaták telepítésére, és hogy a Revolut szerepelni fog-e a kijelölt szereplők között.
Az új szabályozások célja egyértelmű: bezárni azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül a fintechek eddig külön elbánásban részesülhettek. A háttérben pedig nem csak adótechnikai kérdések, hanem komoly piaci érdekellentétek is húzódnak. A bankok szerint eddig ők viselték a digitális pénzügyi forradalom terheit, miközben a nemzetközi fintechek az állami szabályozás peremén lavíroztak. Most a kormány úgy tűnik, rendezné a helyzetet - a kérdés csak az, hogy mindez miként hat majd a magyar Revolut-felhasználókra, és vajon a neobank hogyan reagál a fokozódó hazai nyomásra.
