Új korszakot nyithat a NATO űrbéli képességeiben a HALO (Hybrid Alliance Layered Operations in Space) nevű kezdeményezés, amelynek célja, hogy a szövetség tagállamainak katonai műholdjai egyetlen, összehangolt hálózatként működjenek. A programot a NATO ankarai Védelmi Ipari Fórumán mutatták be, és a tervek szerint jelentősen javítaná a katonai kommunikációt, a felderítést és a rakéták követését.
A projektben első körben nyolc tagállam vesz részt: Kanada, Dánia, Finnország, Németország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Törökország. A HALO egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egy központilag irányított műholdflottát hozna létre, hanem a részt vevő országok meglévő és jövőbeni rendszereit kapcsolná össze. A nemzeti műholdak továbbra is saját tulajdonban és irányítás alatt maradnának, miközben képesek lennének biztonságosan megosztani egymással az adatokat.
A NATO szerint erre azért van szükség, mert az egyes országok önálló műholdrendszerei sérülékenyek. Egy konfliktus során könnyebben válhatnak kibertámadások, rádióelektronikai zavarás vagy akár fizikai megsemmisítés célpontjává, ráadásul a különálló rendszerek nem mindig képesek elég gyorsan továbbítani a nagy mennyiségű információt.
Radmila Šekerinska, a NATO főtitkárhelyettese szerint a HALO éppen ezeket a problémákat hivatott megoldani. Az összekapcsolt hálózat gyorsabb kommunikációt, hatékonyabb hírszerzési adatcserét és fejlettebb rakétakövetési képességeket biztosíthat, miközben csökkenti az egyetlen ország által fenntartott műholdrendszerek költség- és lefedettségi korlátait.
A HALO egyelőre még a tervezési szakaszban jár, így nem ismert, pontosan hány műholdból áll majd a hálózat, mikor kezdődhet a kiépítése, illetve milyen technikai megoldásokat alkalmaznak. A projekt sikerének kulcsa az lesz, hogy a különböző nemzeti rendszerek képesek legyenek biztonságosan együttműködni anélkül, hogy az egyes országok feladnák az irányítást saját infrastruktúrájuk felett.
Az ankarai fórumon a HALO mellett több más, az űrrel kapcsolatos bejelentés is elhangzott. Kanada csatlakozott a STARLIFT programhoz, amely azt vizsgálja, hogyan lehetne a NATO-tagállamok számára gyorsabb és rugalmasabb műholdindítási lehetőségeket biztosítani különböző űrközpontokból. Ezzel Kanada a kezdeményezés tizenötödik résztvevője lett.
Spanyolország szintén bővítette szerepvállalását: tizenkilencedik tagként csatlakozott a NATO Alliance Persistent Surveillance from Space programjához, amelyben az Atlantic Constellation műholdjai által készített felvételekkel támogatja majd a part menti megfigyelési feladatokat.
Törökország eközben bejelentette, hogy két új, nagy felbontású műhold fejlesztésébe kezd, amelyek tovább erősíthetik a térség űrbéli megfigyelési képességeit.
