Komoly fejlesztéssel erősített a Szegedi Tudományegyetem: több, összesen nagyjából 4 milliárd forint értékű elektronmikroszkóp érkezett az intézményhez, amelyekkel egészen apró szerkezeteket is jóval részletesebben lehet vizsgálni, mint a hagyományos mikroszkópokkal. A cél nem csak annyi, hogy szebb képek készüljenek, hanem az is, hogy pontosabban lehessen megérteni egyes sejtek, fehérjék és más anyagok működését, ami a gyógyszerkutatásnak és az anyagtudománynak is sokat segíthet.
A Szegedre került négy berendezés két nagy csoportra oszlik. A pásztázó elektronmikroszkópok főleg a felületeket mutatják meg nagyon részletesen, a transzmissziós változatok pedig a mintán áthaladó elektronokból dolgoznak, ezért még finomabb szerkezeteket is képesek feltárni. Az egyetem közlése szerint a csomag része két krio-elektronmikroszkóp is, a Tundra és a Glacios 2, amelyekkel például biológiai molekulák, sejtek és mikrobák vizsgálhatók, míg a Talos F200i és az Apreo 2 S inkább anyagtudományi munkákban lehet erős.
A legizgalmasabb darabok közé a krio-elektronmikroszkópok tartoznak, mert ezeknél a mintát extrém gyorsan, körülbelül mínusz 196 Celsius-fokra hűtik le. Ettől a vizsgált anyag úgy őrizhető meg, hogy közben nem roncsolják szét jégkristályok, vagyis a kutatók sokkal közelebb kerülhetnek ahhoz az állapothoz, ahogy a természetben tényleg létezik. Ez különösen fontos lehet vírusok, fehérjék és neurodegeneratív betegségek vizsgálatánál, de a gyógyszerfejlesztésben is hasznos, mert pontosabban megmutathatja, hogyan kapcsolódik egy hatóanyag a szervezet bizonyos fehérjéihez. Az SZTE szerint ez hosszabb távon még az állatkísérletek számának csökkentéséhez is hozzájárulhat.
A fejlesztés nem csak az orvosi és biológiai kutatásoknak szól. A másik két mikroszkóp olyan komplex anyagok vizsgálatára is alkalmas lesz, mint például az akkumulátorok vagy más nanoszerkezetű, funkcionális anyagok. Az egyetem szerint ezekkel a rendszerekkel háromdimenziós felvételek is készíthetők, ami segíthet jobban feltérképezni bonyolult belső szerkezeteket, akár biológiai mintáknál, akár korszerű ipari anyagoknál.
A szegedi központ azért is nagy dobás, mert az SZTE már márciusban arról beszélt, hogy ezzel Magyarország első krio-elektronmikroszkópos platformját építi fel, és a régióban is erős kutatási csomóponttá válhat. A gépek beüzemelése és kalibrálása még zajlik, a valódi kutatómunka várhatóan májusban indulhat el. Az egyetem külön online felületet is készít a rendszerhez, ahol a kutatók majd méréseket kérhetnek és a minták előkészítéséhez is segítséget kaphatnak.
