Az utóbbi évek egyik legnagyobb felhőpiaci üzletét hozta tető alá az OpenAI és az Oracle: a Wall Street Journal értesülései szerint a felek mintegy 300 milliárd dollár értékű számítási kapacitás vásárlásáról írtak alá szerződést, amely öt évre szól, és 2027-ben lép életbe. A Stargate néven futó, a SoftBankkal és Donald Trump elnökkel közösen meghirdetett gigaberuházás új fejezetet nyit az adatközpont-építések történetében, hiszen már a nyáron bejelentették, hogy 4,5 gigawatt összteljesítményű infrastruktúrát alakítanak ki, de eddig nem volt ismert, mekkora összeget vállal magára az OpenAI. Most kiderült: a mesterséges intelligenciás cég a teljes projekt egyik legnagyobb finanszírozója.
Az Oracle számára a megállapodás nemcsak technológiai, hanem piaci szempontból is óriási jelentőségű. Safra Catz vezérigazgató a vállalat legutóbbi negyedéves jelentésében már utalt rá, hogy három meg nem nevezett partner összesen négy, több milliárd dollár értékű szerződést írt alá az első pénzügyi negyedévben, s ennek köszönhetően a cég felhőalapú infrastruktúrából származó bevétele 77 százalékkal nőtt. Az Oracle összességében több mint 317 milliárd dollárnyi jövőbeli szerződéses bevételt könyvelhetett el, ami nemcsak a részvényárfolyamot repítette az egekbe, hanem Larry Ellisont is a világ leggazdagabb emberévé tette.
Az OpenAI oldaláról mindez szervesen illeszkedik abba a stratégiába, amelynek keretében saját, hosszú távon is fenntartható infrastruktúrát épít a mesterségesintelligencia-modellek képzéséhez és futtatásához. A vállalat idén 12,7 milliárd dollárnyi bevételt vár, és a hírek szerint egy másik, 10 milliárdos szerződést is tető alá hozott a Broadcommal, amely az OpenAI saját AI-chipjeinek tervezésében működik közre. Ez világosan jelzi, hogy a cég nem pusztán bérelni akarja a kapacitást, hanem a teljes technológiai vertikumot igyekszik ellenőrzése alá vonni, a hardvertől a szoftverig.
A Stargate-projekt így nemcsak a felhőszolgáltatási piac újabb mérföldköve, hanem annak a geopolitikai és gazdasági versenynek is látványos példája, amelyben a mesterséges intelligencia fejlesztése, szabályozása és monetizációja kerül a középpontba. Az EU egyre szigorúbb szabályozási törekvései, az Egyesült Államok belső politikai erőviszonyai és a globális technológiai cégek közötti verseny mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy-egy ilyen szerződés túlmutat a számokon: a jövő digitális erőviszonyait rajzolja át.
A 2027-ben induló szerződés tehát nemcsak az OpenAI további növekedését biztosítja, hanem az Oracle számára is megnyitja az utat, hogy a felhőpiac vezető szereplői közé lépjen - mindezt egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia körüli hype minden korábbinál nagyobb súlyt ad az ehhez kapcsolódó infrastruktúráknak.
