Az Európai Unió kilenc embert és négy szervezetet helyezett szankciós listára olyan kiberkémkedési, szabotázs- és dezinformációs műveletek miatt, amelyek az EU tagállamait, Ukrajnát és más országokat is célba vették. A korlátozások vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat jelentenek, az uniós szereplők pedig nem biztosíthatnak pénzt vagy más gazdasági erőforrást az érintetteknek. Az EU szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, vagyis az FSB 16. Központja irányít több ismert kiberfenyegetési csoportot, köztük a Turla néven követett hálózatot. A szervezetet az európai hatóságok olyan állami hátterű szereplőként kezelik, amely évek óta kormányzati hálózatok, stratégiai vállalatok és kritikus infrastruktúrák ellen hajt végre műveleteket.
A közlemény különbséget tesz az orosz állami szervek és a velük együttműködő külső szereplők között. Az EU álláspontja szerint a titkosszolgálatok saját egységeik mellett kiberbűnözőket, magukat hacktivistának nevező csoportokat és magánvállalatokat is bevontak egyes műveletekbe. Ezek a szereplők utasításra, irányítás alatt vagy közvetítőként segíthették az orosz hírszerzési célokat.
Az FSB 16. Központjához kötött támadások legalább 2010 óta érintettek európai célpontokat. A műveletek Franciaország, Németország, Lengyelország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Szlovákia, Románia és Finnország rendszereit is célba vették. Az uniós közlés szerint a támadók állami hálózatokba jutottak be, bizalmas adatokat szereztek meg, és kritikus infrastruktúrák működésének megzavarásával is próbálkoztak. A francia hatóságok a Turlát tették felelőssé a védelmi minisztérium nem minősített levelezőrendszereinek 2017-es feltöréséért, valamint Franciaország moszkvai nagykövetségének következő évi kompromittálásáért. A csoportot egy francia technológiai vállalattól 2025-ben ellopott ipari információkkal is kapcsolatba hozták. Franciaország az ügy miatt bekérette Oroszország nagykövetét.
Az EU szerint az FSB egysége Lengyelországban szabotázsakciókat hajtott végre kritikus infrastruktúrák, köztük kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények ellen. Az Egyesült Királyság és az uniós tagállamok egy 2025 decemberében történt, sikertelen lengyel energiapiaci támadást is az FSB 16. Központjának tulajdonítottak. A brit hatóságok szerint az akció siker esetén akár félmillió ember áramellátását is veszélyeztethette volna a téli időszakban.
A szankciós csomag az orosz katonai hírszerzés, vagyis a GRU egyes tagjai mellett kiberbűnözőket, hacktivistákat és az orosz hírszerzést támogató technológiai vállalatokat is érint. A listára került az Advanced System Technology és az NPP Gamma is, amelyek a hatóságok szerint technológiai vagy infrastrukturális segítséget nyújtottak az orosz állami szerveknek.
Az Egyesült Királyság az uniós intézkedésekkel összehangoltan további 24 embert és szervezetet szankcionált. A brit lista magas rangú GRU-tiszteket, hackerek toborzásával vádolt vállalatot, adatlopó kártevők működtetőit és oroszbarát dezinformációs hálózatok tagjait is tartalmazza. A két szankciós lista nem teljesen azonos, de ugyanazt az orosz állami és bűnözői szereplőkből álló kiberhálózatot célozza.
