Egy ukrán dróngyártó, az Aero Center vezetője szerint még két évvel ezelőtt olyan kísérleti bevetést hajtottak végre, amely során teljesen autonóm drónok emberi irányítás nélkül támadtak meg orosz katonákat, és végeztek velük. Az állítást Alexander Kokhanovskyy egy londoni rendezvényen adott interjúban fogalmazta meg. Elmondása szerint a tesztben nem a jelenlegi cége vett részt, ugyanakkor első kézből rendelkezik információkkal a projektről. A beszámoló alapján a kísérlet során előre programozott quadkoptereket küldtek a frontvonal közelébe. Miután elérték a kijelölt területet, aktiválódott az úgynevezett "Terminator mód", amely mesterséges intelligencia segítségével önállóan keresett és támadott célpontokat az adott körzetben.
A rendszer működésének egyik legérdekesebb eleme az volt, hogy a drónok nem továbbítottak élő videóképet a kezelőknek, és nem álltak folyamatos emberi felügyelet alatt. A küldetés végrehajtása teljes egészében az algoritmusokra volt bízva. A bevetést követően ember által irányított drónokat küldtek a helyszínre, ahol több halott orosz katonát találtak. A beszámoló szerint ebből arra következtettek, hogy a célpontokkal az autonóm drónok végeztek.
A történet ugyanakkor több kérdést is felvet. Nincs nyilvánosan elérhető felvétel a támadásról, és a részletek jelentős része kizárólag a résztvevők beszámolóira épül. Emiatt a történtek független megerősítése jelenleg nem lehetséges.
Az is figyelemre méltó, hogy a tesztet nem követte széles körű alkalmazás. Ennek oka részben a technológia korlátai, részben pedig a nemzetközi humanitárius joggal kapcsolatos aggályok lehetnek. Egy teljesen autonóm fegyverrendszer ugyanis rendkívül nehezen képes megkülönböztetni az ellenséges harcosokat a civilektől vagy akár a saját erőktől.
Az ukrán álláspont jelenleg is óvatos ebben a kérdésben. A rendezvényen részt vevő védelmi iparági szereplők szerint az ország szabályozása tiltja, hogy a mesterséges intelligencia önállóan hozza meg a végső támadási döntést. Egy ukrán katonai parancsnok szintén hangsúlyozta, hogy a hadsereg jelenleg félautonóm rendszereket alkalmaz, amelyeknél a kulcsfontosságú döntések továbbra is emberi kezelők kezében maradnak.
Mindeközben a háború egyre inkább a drónok és a mesterséges intelligencia laboratóriumává válik. Ukrajna és Oroszország egyaránt hatalmas mennyiségben vet be FPV-drónokat, felderítő eszközöket és hosszú hatótávolságú csapásmérő platformokat. Ezek jelentős része már most is rendelkezik bizonyos autonóm képességekkel.
Különösen fontos szerepet kap az önálló navigáció. Az elektronikai hadviselés miatt a hagyományos rádiós kommunikáció és a GPS-alapú irányítás sok esetben megbízhatatlanná válik, ezért a drónoknak egyre nagyobb mértékben kell saját érzékelőikre és fedélzeti algoritmusaikra támaszkodniuk.
A szakértők szerint a teljesen autonóm gyilkos robotok még nem váltak általánossá a harctereken, ugyanakkor a mesterséges intelligencia szerepe folyamatosan növekszik. A kisebb AI-modellek ma már képesek önálló navigációra, célpontfelismerésre és különféle döntéstámogató feladatokra, miközben az ember továbbra is a döntési lánc része marad.
A jelenlegi trendek alapján azonban könnyen elképzelhető, hogy a következő években egyre több olyan drón és robot jelenik meg a harctereken, amelyek egyre kevesebb emberi beavatkozással képesek végrehajtani feladataikat. Az ukrán kísérlet pedig arról árulkodik, hogy a technológia alapjai már jó ideje rendelkezésre állnak.
