Hirdetés

Oroszország újra meghódítaná a világűrt, de ehhez kínai segítségre szorul



|

Moszkva négyszeresére növelné az Angara hordozórakéták gyártását, ám ehhez nem rendelkezik elegendő saját eszközzel.

Hirdetés

Oroszország nem tett le arról, hogy ismét domináns szerepet töltsön be az űrversenyben, és ennek érdekében meglehetősen ambiciózus terveket szövöget. A következő évtizedben a Kreml négyszeresére szeretné növelni az Angara hordozórakéták gyártási volumenét, ami a számok nyelvén azt jelentené, hogy az eddigi évi egy helyett négy rakéta készülne. Van azonban egy apró bökkenő: a program sikeréhez szükséges korszerű gyártóberendezések jelentős részét Kínából kell beszereznie.

A United24media birtokába jutott belső tervezési dokumentumokból kiderül, hogy a termelés felfuttatása komoly géppark-fejlesztést igényel. A beszerzési tervben összesen 541 berendezés szerepel, amelyek közül 477 orosz gyártmányú, 57 pedig kínai vállalatoktól származik. Két további gép Bulgáriából érkezne, így első pillantásra úgy tűnhet, hogy a kínai technológia csupán a teljes eszközlista valamivel több mint tizedét adja.

Hirdetés

A darabszám azonban meglehetősen csalóka képet fest. Ha ugyanis azt vizsgálják, hogy technológiai szempontból mekkora jelentőségük van, már egészen más eredmény születik. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a kínai gyártók a projekt technológiai magjának 28,2 százalékát biztosítják. A fémmegmunkáló üzemben még látványosabb a különbség, az ott szükséges berendezések több mint 47 százaléka kínai gyártású.

A pénzügyi adatok sem azt sugallják, hogy Moszkva csupán néhány jelentéktelen kiegészítőt vásárolna Kínából. A teljes, 3,62 milliárd rubeles, nagyjából 14 milliárd forintnak megfelelő gépbeszerzési keret több mint 84 százaléka a projekt technológiai szempontból legfontosabb részére megy el. Ebből a kínai gyártású berendezésekre önmagában közel 900 millió rubelt, vagyis nagyjából 3,5 milliárd forintot szánnak.

A pénz nagy része mintegy tíz gyártónál landolhat, köztük vállalatok is vannak, amelyek Európában és az Egyesült Államokban is értékesítenek ipari berendezéseket. Ez különösen pikáns helyzetet teremt, hiszen Oroszország Ukrajna elleni háborúja óta a nyugati országok éppen azért igyekeznek korlátozni az orosz hadiipar hozzáférését a fejlett technológiákhoz, hogy lassítsák Moszkva katonai képességeinek fejlesztését.

A nehéz kovácsoló- és hidraulikus présberendezések például uniós exportkorlátozások hatálya alá esnek, ha a végfelhasználó Oroszországban található. Az Egyesült Államok emellett 2023-ban szankciókkal sújtotta az orosz nehézhidraulikus prések gyártóit, köztük a Pressmash nevű vállalatot is.

A kínai gépipar közben látványosan profitál abból, hogy a nyugati és az orosz piac között egyre mélyebb szakadék húzódik. Ugyanazon vámtarifaszám alatt, amelyhez az ilyen berendezések tartoznak, az Európai Unió 2025-ben 207 millió euró értékben importált kínai szerszámgépeket. A forgalom ráadásul tovább nőtt: 2026 első hat hónapjában 17,6 százalékkal több ilyen termék érkezett Kínából, mint az előző év azonos időszakában.

Vagyis miközben Európa és az Egyesült Államok Ukrajnát támogatva szankciókkal próbálja fékezni Oroszország hadiiparát, kínai vállalatok olyan gyártóberendezéseket értékesítenek, amelyek közvetve hozzájárulhatnak az orosz űripari és katonai kapacitások modernizálásához. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyetlen kínai beszállító szankcionálása aligha oldaná meg a problémát, hiszen több konkurens cég is képes gyakorlatilag azonos rendeltetésű gépeket gyártani. Az igazi kérdés ezért az, hogy a kínai vállalatok orosz megrendelésekből származó profitja képes-e ellensúlyozni az európai és amerikai piacokon elszenvedett veszteséget, ha emiatt szankciók sújtanák őket. 

A történetnek van egy további, kevésbé megnyugtató oldala is. Az Angara rakéták nem pusztán békés tudományos küldetéseket szolgálnak: a hordozórakétákkal az orosz védelmi minisztérium műholdjait is pályára állítják. Amerikai szakértők szerint ezek között olyan eszközök is lehetnek, amelyek veszélyt jelenthetnek a világűrben, illetve a Föld felszínén található objektumokra.

Moszkva természetesen másképp látja a helyzetet, és orosz szakértők megfogalmazása szerint az érintett űreszközök egyszerűen "az Oroszországi Föderáció védelmi minisztériumának érdekeit szolgálják". Hogy ez pontosan mit jelent, azt az elmúlt évek tapasztalatai alapján aligha kell különösebben magyarázni.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.