Az Európai Unió Bírósága csütörtökön megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es határozatát, amely jóváhagyta a magyar állam által Paks II-re nyújtott állami támogatást. A döntés értelmében a Bizottságnak újra kell vizsgálnia, hogy a két új atomreaktor megépítésére adott közvetlen orosz megbízás összhangban volt-e az uniós közbeszerzési szabályokkal. A bíróság szerint ugyanis ez szerves része a támogatási intézkedésnek, és a Bizottság nem elégedhetett meg pusztán az állami támogatási szempontok vizsgálatával.
A projektet az orosz Nizhny Novgorod Engineering kapta meg, egy 2014-ben kötött magyar-orosz államközi egyezmény alapján, amely azt is rögzítette, hogy Oroszország hitelt biztosít a finanszírozásra. Bár a Bizottság hét éve jóváhagyta a támogatást, Ausztria megtámadta a döntést, mondván, az sérti az uniós szabályokat. Első fokon, 2022-ben az Európai Unió Törvényszéke még Magyarország javára döntött, amit a kormány nagy győzelemként értékelt. Az osztrákok azonban fellebbeztek, és most az Európai Bíróság nekik adott igazat, kimondva: a Bizottság nem indokolta meg kellő részletességgel, hogy a közvetlen orosz megbízás megfelel-e az uniós közbeszerzési kereteknek.
A döntés komoly politikai visszhangot váltott ki Budapesten és Brüsszelben. Bóka János EU-ügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a bíróság nem mondta ki a támogatás vagy a közbeszerzési eljárás jogellenességét, csupán a Bizottság vizsgálatának hiányosságait rótta fel. Szerinte nincs jogi akadálya annak, hogy a beruházás a korábbi ütemezésnek megfelelően folytatódjon, és Magyarország mindenben együttműködik az új eljárás során.
Az ellenzéki politikusok közül Tordai Bence úgy vélte, az ítélet miatt a Bizottságnak újra kell nyitnia a paksi dossziét, és a jelenlegi geopolitikai helyzetben (amikor az EU az orosz energiafüggőség felszámolására törekszik) elképzelhetetlennek tartja, hogy a projekt ismét zöld utat kapjon. A Greenpeace mérföldkőnek nevezte a bírósági döntést, és felszólította a Bizottságot, hogy végleg vonja vissza Paks II állami támogatását. A szervezet szerint a beruházás hazai felülvizsgálata közelebb vihetné Magyarországot az uniós energiapolitikai célokhoz, amelyek az orosz energiahordozóktól való teljes leválást célozzák.
Az EU idén tavasszal ismertetett tervezete az orosz olaj, gáz és nukleáris energia teljes kivezetését irányozza elő a közösségi piacokról. A nukleáris energiára azonban továbbra sem jelöltek ki határidőt, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nyugati, orosz érdekekkel is összefonódó nukleáris ipar ellenállásával magyarázott. A paksi bővítésben ugyanis nemcsak orosz, hanem német és francia cégek is részt vesznek.
A bíróság ítélete így nem a beruházás azonnali leállítását jelenti, hanem új eljárást és alaposabb vizsgálatot. A vita azonban jól mutatja, mennyire szorosan fonódik össze az atomenergia jövője, az uniós jogalkalmazás, valamint az Európai Unió és Oroszország viszonya.
