Az elmúlt most már kb. 5-6 évben, amióta elkezdtem felnőtt életemet élni és kiléptem a "mama hotelből", mikor összeköltöztünk a menyasszonyommal, a nyaraink egyik meghatározó részévé vált a velencei Drótszamár Kemping. Ez alatt az idő alatt gyakorlatilag végignéztük, ahogy ez az egyébként remek hely szép lassan az enyészeté lett, a benti büfék és üzletek közül egyre kevesebb nyitott ki, tavaly pedig teljesen új üzemeltetés alá is került és nevet is váltott. Mi viszont ettől függetlenül is jól éreztük itt magunkat, így eléggé szomorúan konstatáltuk, hogy idén nyáron már ki sem nyit egyáltalán, a tó állapotára hivatkozva.
Történelmi mélypontra süllyedt ugyanis a Velencei-tó vízszintje. Az agárdi vízmérce június 20-án mindössze 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel alacsonyabb a 2022 szeptemberében mért korábbi negatív rekordnál. A Másfélfok szerint (mely portál írását a 444 is szemlézte) a nyári intenzív párolgási időszak még csak most következik, ezért jelentős csapadék és vízutánpótlás hiányában a vízállás tovább csökkenhet. A becslések alapján ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízszint is kialakulhat, ami újabb 20 centiméteres visszaesést jelentene. A Fejér Vármegyei Kormányhivatal közlése szerint az aszályos tavasz miatt kialakult rendkívül alacsony vízszint több strand működését is veszélyezteti, a Velencei Pagony néven újranyílt Drótszamár mellett nem nyit ki idén a Sirály Strand Gárdonyban, az agárdi Napsugár Strand, valamint a Panoráma Partszakasz Pisztráng úti Strand sem.
Boromisza Zsombor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense szerint a kialakult helyzet nem csupán természeti, hanem társadalmi és gazdasági kihívás is. A szakember rámutatott, hogy a Velencei-tó természeténél fogva sekély és változékony vízrendszer, amely érzékenyen reagál az időjárási szélsőségekre és a párolgásra. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás miatt a kisvizes időszakok egyre gyakoribbá válhatnak, miközben az elmúlt másfél évszázad vízgazdálkodási és turisztikai fejlesztései egy állandóbb vízszintű üdülőtó képét alakították ki a közvéleményben.
A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony vízállás nem minden esetben jelent ökológiai katasztrófát. Bár kockázatot hordozhat a vízminőségre, a halállományra és a turisztikai hasznosításra nézve, egyes természetes folyamatokat is kedvezően befolyásolhat, például elősegítheti a mocsári élőhelyek regenerációját és bizonyos védett madárfajok megjelenését. Boromisza Zsombor szerint a Velencei-tó jövőjének kulcsa nem pusztán a vízpótlás, hanem az alkalmazkodás. A vízmegtartás erősítése, a parti élőhelyek helyreállítása és olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek figyelembe veszik a tó természetes változékonyságát.
Nyitókép: Vasvári Tamás/MT
