Texas főügyésze, Ken Paxton pert indított a Netflix ellen, mert állítása szerint a streamingóriás a felhasználók, köztük gyerekek adatait is beleegyezés nélkül gyűjtötte, miközben a platformot úgy alakította ki, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa őket. A kereset szerint a Netflix hatalmas viselkedéskövető rendszert épített, amely a nézési szokásokat, eszközöket, háztartási hálózatokat, alkalmazáshasználatot és egyéb érzékeny viselkedési adatokat is rögzített. A texasi vádak szerint a Netflix éveken át azt a képet erősítette magáról, hogy nem ugyanúgy működik, mint az adatvezérelt hirdetési óriások, közben azonban a kereset állítása szerint mégis egyre nagyobb értéket épített a felhasználói adatokból. Paxton hivatala azt állítja, hogy a vállalat a begyűjtött adatokat reklámtechnológiai szereplők és adatbrókerek felé is pénzzé tehette, a Netflix viszont ezt tagadja, és korábban is azt állította, hogy nem ad el személyes adatokat harmadik feleknek.
A per másik fontos eleme az addiktív dizájn kérdése. Texas szerint a Netflix olyan funkciókat használ, mint az automatikus lejátszás és más, sötét mintázatként emlegetett megoldások, amelyek célja, hogy a nézők minél tovább maradjanak a szolgáltatásban. A kereset ezt különösen gyerekeknél tartja aggályosnak, mert szerintük a platform egyszerre növeli a képernyőidőt és közben folyamatosan újabb adatokat gyűjt a felhasználói viselkedésről. A Netflix határozottan visszautasította a vádakat. A cég szerint a kereset alaptalan, hamis állításokra épül, és hangsúlyozta, hogy betartja az adatvédelmi jogszabályokat, valamint rendelkezik szülői felügyeleti eszközökkel és átláthatósági megoldásokkal. A vállalatnak nem ez az első adatvédelmi ügye: 2011-ben 9 millió dolláros egyezséggel zárt egy pert, amelyben felhasználói adatok megosztásával vádolták, bár akkor sem ismerte el a jogsértést.
Texas a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat tiltó állami törvény alapján lép fel, és akár 10 ezer dolláros bírságot is kérhet jogsértésenként. A főügyészség emellett azt is szeretné elérni, hogy a Netflix hagyjon fel az állítólag beleegyezés nélkül gyűjtött adatok használatával, és törölje azokat. Az ügy túlmutat a Netflixen. Az elmúlt években egyre több per és szabályozói vizsgálat indult amiatt, hogy a nagy technológiai és médiaplatformok hogyan bánnak a gyerekek adataival, mennyire teszik függővé a felhasználóikat, és milyen áron tartják fenn a figyelmüket. A Netflix eddig főleg előfizetéses streamingcégként élt a köztudatban, de a reklámos csomagok megjelenése óta az adatkezelés és a hirdetési célú működés sokkal érzékenyebb kérdéssé vált.
A bíróságnak most arról kell majd döntenie, hogy Texas vádjai megállnak-e, vagy a kereset inkább politikailag is felfűtött támadás egy nagy techcég ellen. A lényeg azonban már most látszik: a streamingplatformok sem bújhatnak többé azzal a képpel a viták elől, hogy ők csak filmeket és sorozatokat kínálnak. Ha gyerekek figyelméből, szokásaiból és adataiból épül üzleti modell, akkor azt ugyanúgy vizsgálni fogják, mint a közösségi oldalakat.
