Nem mindig jelentenek ártatlan szórakozást a közösségi médiában felbukkanó divatok, erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legújabb elemzése is, amely egy Lengyelországból indult TikTok-jelenséget vizsgált. A "Szon Patrol" néven elterjedt trend lényege, hogy kamaszfiúk önjelölt erkölcsrendészként nyilvános helyeken, engedély nélkül készítenek felvételeket szerintük kihívóan öltözködő lányokról, majd a videókat közzéteszik, a kommentekben pedig megalázó, megszégyenítő megjegyzésekkel árasztják el az érintetteket. A hatóság szerint eddig már több mint tizenkétezer hasonló tartalom jelent meg különböző online felületeken, amelyek komoly pszichés terhet róhatnak az áldozatokra.
A trend elnevezése a "patrol", vagyis járőr szóból, valamint egy lengyel, prostitúcióra utaló sértés rövidített változatából áll össze, amellyel az elkövetők a közösségi oldalak obszcén kifejezéseket szűrő algoritmusait próbálják megkerülni. A lengyel sajtó és a szakértők hangsúlyozzák, hogy nem szervezett politikai vagy vallási csoportokról van szó, hanem fiatal kamaszokról, akik az erkölcsvédelem mögé bújva igazolják kortársaik nyilvános megalázását. Lengyelországban a jelenség komoly társadalmi vitát indított el a nőgyűlölet, az online zaklatás és a szülői felelősség kérdéséről, és a közvélemény túlnyomó része egyértelműen elítéli a "Szon Patrol" gyakorlatát.
Az NMHH szerint különösen aggasztó, hogy a trend kizárólag lányokat céloz, és azt az üzenetet közvetítheti, hogy a fiúk jogosultak ellenőrizni és megítélni a viselkedésüket. Ez nemcsak gyermekjogi szempontból problémás, hanem hosszú távon társadalmi szinten is súlyos következményekkel járhat. A sárga láthatósági mellényt viselő "járőrök" motivációja összetett: megjelenhet benne a kamaszkori frusztráció, a közösséghez tartozás iránti vágy, a lájkok hajszolása, valamint a női testet erősen kontrolláló társadalmi minták hatása is.
Bár a jelenség Lengyelországban ütötte fel a fejét, a hatóság szerint a magyar fiatalok sem védettek, hiszen ugyanazokat a közösségimédia-platformokat használják. Itthon is előfordul, hogy lányokról engedély nélkül készült, számukra kellemetlen képeket osztanak meg zárt csoportokban vagy nyilvános felületeken, gyakran gúnyos, megalázó kommentekkel kísérve. Ezek a cselekmények az online bántalmazás egyértelmű formái, amelyek súlyos lelki következményekkel járhatnak.
Az érintett fiatalok sokszor szorongásról, félelemről számolnak be, különösen akkor, ha a róluk készült tartalmak újra és újra felbukkannak az interneten. Előfordul, hogy az iskolába járás is nehézzé válik számukra, a nyilvános megszégyenítés pedig hosszú távon depresszióhoz, elszigetelődéshez és kapcsolati problémákhoz vezethet. Ilyen esetekben nemcsak az emberi méltóság, hanem a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok is sérülnek.
Az NMHH hangsúlyozza, hogy a megelőzés közös felelősség. A szülőknek figyelemmel kell kísérniük gyermekeik online jelenlétét, és nyíltan beszélniük kell velük az internet veszélyeiről, míg a pedagógusok szerepe a jelek felismerésében és az érzékenyítésben kulcsfontosságú az iskolában. A hatóságok és szakmai szervezetek feladata a figyelemfelhívás és a jogellenes tartalmak elleni fellépés, amelyet az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete is előír a nagy online platformok számára. A legfontosabb üzenet ugyanakkor az, hogy nincs olyan online trend, amely felülírhatná a fiatalok méltóságát és biztonságát, és az áldozatoknak joguk van segítséget kérni.
Az NMHH online tartalmakkal, programokkal és jogsegélyszolgálatával is támogatja a kiskorúak biztonságos internethasználatát, az Internet Hotline felületén pedig bárki bejelentést tehet, aki online visszaélés áldozatává vált.
