A Kimi K3 alig néhány nap alatt eljutott oda, ahová egyetlen kínai AI-modell sem szeretne: Washingtonban ismét előkerült miatta a tiltólista gondolata. Legalábbis ezek a legújabb pletykák. Az Axios értesülései szerint a Trump-adminisztráción belül új lendületet kaptak azok a törekvések, amelyek visszaszorítanák a kínai, nyíltan elérhető AI-modellek amerikai használatát.
Egyelőre nincs elfogadott tiltás vagy nyilvánosan bejelentett kormányzati terv. Az Axios névtelen, az adminisztrációhoz közel álló forrásokra hivatkozik, a Fehér Ház és az amerikai Kereskedelmi Minisztérium pedig nem válaszolt a lap kérdéseire. A háttérben zajló vita azonban nem új keletű, és a jelek szerint már több különböző megoldás is megfordult Washingtonban.
A Kereskedelmi Minisztérium állítólag már tavaly fontolgatta több kínai AI-labor felvételét az Entity Listre. Ugyanez a lista tette évekkel korábban rendkívül nehézzé a Huawei számára az amerikai technológiák beszerzését. A listára kerülés önmagában nem jelentené azt, hogy egy amerikai fejlesztő többé nem tölthet le egy már közzétett modellfájlt, viszont engedélykötelessé tenné az amerikai eredetű termékek, technológiák és szolgáltatások átadását az érintett vállalatnak. Ez elvághatná a kínai laborokat a chipektől, felhőkapacitástól és üzleti partnerektől, miközben a jogi kockázat miatt sok amerikai cég magától is távolodni kezdene tőlük.
Nem véletlen, hogy a DeepSeek júniusban csak ideiglenesen úszta meg az amerikai tiltólistát. Az Axios szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökség és a Fehér Ház kiberbiztonsági hivatala egy közös figyelmeztetést is mérlegelt a kínai AI-laborok lehetséges veszélyeiről. Felmerült továbbá egy elnöki rendelet, amely csak akkor engedte volna az amerikai vállalatoknak kínai modellek üzemeltetését, ha azok vállalják a biztonsági garanciákat és az esetleges incidensekért járó felelősséget.
Ezeket a kezdeményezéseket korábban az adminisztráció innovációpárti szereplői állítólag megállították.
Azóta azonban több ilyen tanácsadó, köztük Sriram Krishnan távozott a Fehér Ház környezetéből, a nemzetbiztonsági keményvonalasok hangja pedig felerősödött. Egy közvetlen tiltás helyett így közbeszerzési szabályok, biztonsági figyelmeztetések és nyilvános nyomásgyakorlás is elég lehet ahhoz, hogy a kínai modellek vállalati használata túl kockázatossá váljon.
Az újabb riadót a Moonshot AI Kimi K3 modellje váltotta ki. A 2,8 billió paraméteres rendszer a fejlesztője szerint a világ legnagyobb nyílt súlyú AI-modellje, egymillió tokenes kontextusablakot kínál, és több független értékelésben is megközelítette vagy megelőzte a vezető amerikai rendszereket. Főleg kódolásban, összetett, több lépésből álló feladatokban és agentikus működésben erős, miközben jóval olcsóbban használható az amerikai csúcsmodelleknél. A rajt után akkora lett iránta a kereslet, hogy a Moonshot kénytelen volt átmenetileg leállítani az új előfizetések fogadását.
A Kimi K3 teljes modellsúlyainak kiadását július 27-re ígéri a Moonshot, vagyis jelenleg még nem mindenki töltheti le és futtathatja saját infrastruktúrán. Ráadásul a 2,8 billió paraméteres monstrum helyi üzemeltetéséhez nem egy erősebb gamer PC, hanem kisebb adatközpont kellene. A nyitottság mégis fontos, mert lehetővé teszi, hogy felhőszolgáltatók és nagyobb vállalatok saját környezetükben használják vagy módosítsák a rendszert.
A biztonsági aggály közben persze nagyon is érthető, nem csak politikai kérdés. Az amerikai NIST AI-biztonsági központja a korábbi Kimi K2 Thinking vizsgálatakor erős kínai nyelvű politikai cenzúrát talált, a DeepSeek modelljeinél pedig jailbreakelhetőséget és a Kínai Kommunista Párt narratíváihoz igazodó válaszokat mutatott ki. Nyilvános bizonyíték ugyanakkor jelenleg nincs arra, hogy a Kimi K3 tényleges hátsó kaput tartalmazna, erről egyelőre csak a sajtóban pletykálnak, nyilván a tiltás mellett érvelő hangok.
A Trump-adminisztráció 2025-ös hivatalos AI-akcióterve még kifejezetten támogatandónak nevezte a nyílt forráskódú és nyílt súlyú modelleket, mert azok erősítik a versenyt, segítik a kisebb vállalkozásokat, és érzékeny adatok helyben történő feldolgozását is lehetővé teszik. A dokumentum azonban azt is hangsúlyozta, hogy Amerikának "amerikai értékeken" alapuló nyílt modellekkel kell vezetnie a piacot, miközben a kínai rendszereket politikai cenzúra és nemzetbiztonsági kockázatok szempontjából vizsgálni kell.
David Sacks, a Fehér Ház külsős AI-tanácsadója szerint a biztonsági érvek mögött piaci érdekek is dolgozhatnak. Úgy fogalmazott, hogy a modellbevételeket már most uraló zárt laborok a kormány segítségével próbálhatják eltüntetni nyílt versenytársaikat. Az Axios egyik forrása ennél is tovább ment: állítása szerint vezető AI-laborok vagy szövetségeseik három-öt havonta újabb ötlettel keresik meg az adminisztrációt a nyílt modellek korlátozására. Ez azonban továbbra is névtelen forrásból származó állítás, nem bizonyított lobbitevékenység.
Az OpenAI és az Anthropic számára kétségtelenül kényelmesebb lenne egy olyan amerikai piac, ahonnan eltűnnek az olcsó kínai alternatívák. Az Anthropic ráadásul korábban azzal vádolta a DeepSeeket, a Moonshotot és a MiniMaxot, hogy ipari léptékben próbálták kinyerni a Claude képességeit, így a technológiai és politikai érdekek már jó ideje egymásba csúsznak.
Washington számára a dilemmát az jelenti, hogy a kínai modellek korlátozása rövid távon védheti az amerikai technológiai fölényt, közben viszont gyengítheti a versenyt, emelheti az AI használatának költségét, és tovább erősítheti az OpenAI-Anthropic párost. Könnyen lehet tehát, hogy nem lesz látványos, egyetlen tollvonással bevezetett Kimi-tilalom. Néhány közbeszerzési szabály, biztonsági figyelmeztetés és megfelelési kockázat azonban ugyanilyen hatékonyan elérheti, hogy az amerikai vállalatok inkább ne nyúljanak kínai AI-hoz.
