Donald Trump utasítására új vámokat vezetett be az Egyesült Államok az Európai Unióval és további 59 kereskedelmi partnerével szemben. Az amerikai kormányzat a kényszermunkával előállított áruk behozatalának hiányos ellenőrzésével indokolja az intézkedést, amely 2026. július 24-én lépett életbe. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala szerint az érintett gazdaságok együttesen az amerikai import több mint 99 százalékát adják. A vámok nem egységesen alakulnak: a különböző országokra, régiókra és termékekre 10 vagy 12,5 százalékos teher vonatkozik, miközben több árucsoport mentességet kapott.
Kanada, Mexikó, az Egyesült Királyság, India, Argentína, Indonézia és több más kereskedelmi partner áruira általánosan 10 százalékos vámot vetettek ki. Az Európai Unióból és Tajvanról származó termékeknél a már meglévő amerikai vámmal együtt legfeljebb 10 százalékos szintet alkalmaznak. Amennyiben egy terméket már legalább ekkora vám terhel, arra nem rakódik újabb teher. A Japánból, Dél-Koreából és Svájcból érkező áruknál hasonló rendszer működik, de ezekben az esetekben 12,5 százalékos felső határt állapítottak meg. A vizsgálatban érintett többi gazdaság, köztük Ausztrália, Brazília, Kína, Norvégia, Oroszország, Szaúd-Arábia és Vietnam termékeire általánosan 12,5 százalékos új vám vonatkozik.
A washingtoni kormányzat az 1974-es kereskedelmi törvény 301-es szakaszára alapozta a döntést. Az amerikai vizsgálat szerint az érintett kereskedelmi partnerek nem vezettek be megfelelő tilalmakat a kényszermunkával készült termékek behozatalára, vagy nem gondoskodtak a már létező szabályok hatékony betartatásáról. Az Egyesült Államok a vámokkal akarja rávenni őket az ellenőrzések szigorítására. Nem terjednek ki az új terhek minden termékre. Mentességet kaphattak többek között azok a nyersanyagok és áruk, amelyekből nincs elegendő amerikai termelés, vagy amelyek megvámolása jelentős ellátási zavarokat okozhatna. Bizonyos, más kereskedelmi intézkedések hatálya alá tartozó termékeket szintén kivettek az új rendszerből.
A vámok azokra az árukra érvényesek, amelyeket július 24-én, amerikai keleti parti idő szerint hajnali 0 óra 1 perc után léptetnek be az Egyesült Államokba. Átmeneti mentességet kaptak azok a szállítmányok, amelyek a határidő előtt már úton voltak, és legkésőbb július 28-ig megérkeznek. A döntés ellen több érintett ország is tiltakozott. Ausztrália és Brazília indokolatlannak nevezte az intézkedést, Norvégia pedig közölte, hogy nem látja a vámok alapját. Brazília a Kereskedelmi Világszervezethez fordulhat, és saját válaszlépéseket is kilátásba helyezett.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője sokkolónak nevezte a döntést, és magyarázatot kért Washingtontól. Álláspontja szerint az EU teljesítette a korábbi transzatlanti kereskedelmi megállapodásban vállalt kötelezettségeit, ezért nem tartja megalapozottnak az amerikai kormányzat indoklását.
Az új vámrendszer a korábban átmenetileg alkalmazott, általános 10 százalékos amerikai vámtétel lejártával egy időben lépett életbe. A Trump-adminisztráció ezzel lényegében fenntartotta a legtöbb importtermékre rakódó terheket, egyes kereskedelmi partnereknél pedig tovább emelte azokat.
