Újabb fordulatot vett az amerikai-kínai technológiai huzavona, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy engedélyezi az Nvidia H200-as mesterségesintelligencia-chipjének exportját Kínába. A döntés nyomán a ByteDance és az Alibaba is érdeklődni kezdett a vállalatnál a nagy teljesítményű lapkák beszerzéséről, bár a végső lépéshez még Peking jóváhagyására várnak.
A Reuters értesülései szerint a két kínai techóriás jelentős megrendelésekben gondolkodik, amennyiben a kínai hatóságok is rábólintanak az importra. A cégek ugyanakkor aggódnak a rendelkezésre álló készletek miatt, és jelenleg is egyeztetnek az Nvidiával arról, hogy milyen mennyiségben és milyen ütemezéssel lenne elérhető a H200-as chip. A lapka különösen vonzó számukra, mivel közel hatszor nagyobb teljesítményt nyújt, mint a korábban még engedélyezett H20-as modell.
A döntés azért is keltett meglepetést, mert az elmúlt időszakban éppen ellenkező irányba mozdultak el az események. A kínai kormány több esetben is megtiltotta államilag finanszírozott adatközpontoknak és technológiai cégeknek az Nvidia fejlett MI-chipjeinek beszerzését, ami komoly csapást mért a vállalat kínai piaci részesedésére. A H200 mostani engedélyezése így egy szokatlan helyzetet teremtett, hiszen papíron ez a chip szabadon exportálható, miközben régebbi és gyengébb modellek, például az A100 vagy a H100 továbbra is amerikai exportkorlátozás alatt állnak.
A kínai szabályozó hatóságok egyelőre nem adtak egyértelmű választ Trump bejelentésére. Ugyanakkor iparági források szerint nemrég egyeztetést tartottak több nagy technológiai cég, köztük az Alibaba, a ByteDance és a Tencent képviselőivel, ahol felmérték a H200 iránti várható keresletet. A vállalatokat arról tájékoztatták, hogy Peking hamarosan döntést hoz az ügyben.
A helyzetet bonyolítja, hogy a H200 jelenleg csak korlátozott mennyiségben készül. Az Nvidia ugyanis elsősorban a még fejlettebb Blackwell architektúrára, valamint a később érkező Rubin sorozatra koncentrálja gyártókapacitásait. Ennek ellenére a kínai cégek számára a H200 kiemelten fontos, mivel a legfejlettebb hazai alternatívák jelenleg inkább futtatásra, nem pedig MI-modellek tanítására alkalmasak.
A Reuters elemzése szerint nemcsak nagyvállalatok, hanem elit egyetemek, adatközpont-üzemeltetők és a kínai hadsereghez köthető szervezetek is igyekeztek hozzájutni a H200-hoz, akár szürkeimporton keresztül is. A mostani amerikai döntés ugyanakkor nem jelenti automatikusan a szabad vásárlást, mivel a kínai hatóságok várhatóan minden megrendelést egyedileg vizsgálnak majd, és felhasználási célokat is bekérhetnek.
Peking számára különösen kényes kérdés, hogy miközben stratégiai célként kezeli a hazai MI-chipgyártók, például a Huawei vagy a Cambricon támogatását, a legfejlettebb kínai modellek tanítása továbbra is nagyrészt az Nvidia hardverére támaszkodik. Iparági szakértők szerint ezért valószínű, hogy a vezető kínai techcégek jelentős mennyiségben vásárolnak majd H200-as chipeket, de visszafogott, kevésbé látványos módon.
A kínai külügyminisztérium egyelőre csak annyit közölt, hogy az ország fontosnak tartja az együttműködést az Egyesült Államokkal, részletekbe azonban nem bocsátkozott. A következő hetekben eldőlhet, hogy a H200 valóban visszanyitja-e Kína számára az Nvidia csúcskategóriás MI-chipjeinek kapuját, vagy csupán egy rövid ideig tartó politikai kivételről van szó.
