Egy új tanulmány szerint a világűrben tartózkodás során az emberi agy elmozdul, megnyúlik és bizonyos területeken összenyomódik. A Phys.org által ismertetett kutatás 26 asztronauta MRI-felvételeit elemezte, és az eredményeket összevetette egy földi kísérlettel is, amelyben 24 önkéntes 60 napon át, 6 fokos lefelé döntött helyzetben feküdt, a mikrogravitáció hatásait szimulálva.
A vizsgálatok kimutatták, hogy az űrhajósok agya nagyobb mértékben tolódott el felfelé, mint a kísérletben részt vevő önkénteseké, és a változások mértéke összefüggött az űrben töltött idő hosszával. Azoknál az asztronautáknál, akik egyéves küldetésen vettek részt, az agy kiegészítő motoros területe - amely a mozgás irányításában játszik szerepet - átlagosan 2,5 milliméterrel került feljebb.
A szakértők arra is rámutattak, hogy az agy szerkezete nem egységesen változik: a felső és hátsó részek összenyomódnak, míg más területek megnyúlnak. Ezek az elváltozások érezhető hatással vannak az egyensúlyra és a koordinációra, és a visszatérés után azok az űrhajósok küzdöttek leginkább az egyensúlyozással, akiknél a legnagyobb elmozdulást mérték. Bár az agy jellemzően néhány hónap alatt visszatér eredeti állapotába, a kutatók szerint a hosszabb, például Marsra irányuló küldetések biztonságához további vizsgálatokra van szükség.
