A Kingston hivatalosan is bejelentette, hogy átlépte a bűvös 100 milliós eladási határt az A400-as SATA SSD szériájával. Ha valaki azt hitte, hogy az NVMe korában a 2,5 colos, SATA interfészes meghajtók már csak a múzeumokban porosodnak, az súlyosan téved: a költséghatékony tárolókra még mindig elképesztő az igény.
Az A400-as sikerének titka egyáltalában nem a technológiai innovációban vagy a szédítő sebességben rejlik - a Phison S11 vezérlő és a DRAM-mentes architektúra már a megjelenésekor sem a csúcsot képviselte -, a siker titka a pofátlanul jó ár-érték arány. A 2017-ben indított sorozat gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált a belépőszintű PC-felújítások világában. Legyen szó egy régi laptop gatyába rázásáról vagy egy olcsó irodai gép adattárolójáról, a Kingston megoldása lett a de facto választás.
Szakmai szemmel nézve lenyűgöző, hogy egy technológiailag ennyire limitált platform (a szekvenciális olvasás is 500 MB/s-nál tetőzik) hogyan tudja ilyen stabilan tartani magát a piacon, miközben az M.2 NVMe-s meghajtók ára is mélyrepülésben volt (amíg be nem ütött a RAMpokalipszis).
A Kingston azonban ráérzett, hogy a kompatibilitás és a márkanév ereje sokszor többet ér a papíron mért IOPS értékeknél. A százmilliomodik eladott példány nemcsak egy mérföldkő, hanem egy fricska a high-endért rajongó felhasználóknak is: a világ jelentős része még mindig beéri a "elég jó" szinttel, ha az olcsó és megbízható.
