Az amerikai nukleáris hatóság, a Nuclear Regulatory Commission engedélyt adott a TerraPower számára egy új atomreaktor megépítésére Wyoming államban, egy idősödő szénerőmű szomszédságában. Ez az első ilyen jellegű engedély közel egy évtizede, ami már önmagában jelzi, hogy az Egyesült Államokban ismét komolyabban számolnak az atomenergiával. A Bill Gates által 2015-ben alapított vállalat a Natrium nevű reaktort fejleszti a GE Vernova Hitachi közreműködésével. Az erőmű 345 megawattos kapacitással működik majd, ami kisebb a hagyományos, nagy teljesítményű reaktoroknál, de jelentősen meghaladja számos, mostanában népszerű kis moduláris reaktor teljesítményét.
A Natrium egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem vízzel, hanem olvadt nátriummal hűtik. Az elmúlt ötven évben az atomerőművek túlnyomó többsége vízhűtéses technológiára épült, így ez a megoldás komoly eltérés a bevett gyakorlattól. A vállalat szerint az olvadt nátrium alkalmazása biztonsági és hatékonysági előnyökkel járhat. Most először több mint negyven év után kapott engedélyt az Egyesült Államokban olyan kereskedelmi reaktor, amely nem hagyományos vízhűtésre épül. A rendszer egyik kulcseleme az energiatárolás. A reaktor a felesleges hőt nagy, szigetelt tartályokban tárolt olvadt nátrium formájában raktározza el, így alacsonyabb kereslet idején is folyamatosan működhet, a felhalmozott hő pedig később felhasználható. Ez különösen fontos lehet a megújuló források, például a szél- és napenergia ingadozásainak kiegyensúlyozásában.
Az engedélyezés azért is jelentős, mert a TerraPower a hagyományos, hosszadalmas eljárást követte, és magánterületen építhet. Bár az amerikai energiaügyi minisztérium nemrég lazított bizonyos szabályokon, ezek kizárólag az állami tulajdonú területekre vonatkoznak. A projekt jól illeszkedik abba a trendbe, hogy a technológiai cégek és alapítóik egyre aktívabban fektetnek be az atomenergiába. Az adatközpontok energiaigénye folyamatosan nő, így a stabil, nagy kapacitású áramtermelés stratégiai kérdéssé vált. A befektetők is reagáltak: az elmúlt hónapokban több mint egymilliárd dollár áramlott nukleáris startupokba, a TerraPower pedig összesen már 1,7 milliárd dollárt vont be.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az atomenergia előtt akadálytalan út állna. Az új atomerőművek építése továbbra is az egyik legdrágább módja az energiatermelés bővítésének. A költségtúllépések és a hosszú kivitelezési idők komoly kockázatot jelentenek, miközben a napenergia, a szélenergia és az energiatárolási technológiák ára folyamatosan csökken. A TerraPower és társai abban bíznak, hogy a sorozatgyártás és az új konstrukciók révén mérsékelhetők lesznek a beruházási költségek. Hogy ez a gyakorlatban mennyire működik majd, az csak a következő évtizedben derül ki igazán. Az viszont már most látszik, hogy az atomenergia ismét komoly szereplőként próbál visszatérni az energiapolitikai viták középpontjába.
