Az Nvidia 2025. május 19-én leplezte le legújabb középkategóriás VGA-ját, a GeForce RTX 5060-at. Ez a kártya nem meglepő módon az új Blackwell architektúrára épül, számos, korábbról ismert fejlett képességgel felvértezve (pl. DLSS 4, ötödik generációs Tensor magok) a jobb játékélmény érdekében.
Jelen cikkünkben az ASUS Prime GeForce RTX 5060 8GB OC Edition változatot izzasztjuk meg játékok alatt, és ez nem véletlen. Szándékosan választottunk olyan példányt, ami adott termékkínálat alján helyezkedik el, ezáltal reménykedve a racionális árazásban. Gyárilag tuningolt órajeleivel és háromventilátoros hűtésével szerintünk pontosan hozza azt, ami ettől a GPU-tól elvárható, kissé felesleges srófolni az árat még durvább hűtéssel, extra funkciókkal. A 8 GB VRAM-on nem segítenek a pazar RGB-fények.
Mini Blackwell minimális elvárásokkal
Az új RTX lelke a GB206 néven futó GPU, amely kb. 21,9 milliárd tranzisztort tartalmaz, és társaihoz hasonlóan TSMC 4N gyártástechnológián készül. A lapka 3 grafikus tömbre (GPC) tagolódik, amelynek teljes kiépítése 4608 CUDA maggal bír - ebből a 5060-as változat valamelyest kevesebbet kínál, egészen pontosan 3840 CUDA magot, továbbá 120 Tensor- és 30 RT-egységet tartalmaz. A referencia órajelek tekintetében 2,28 GHz alapórajellel és 2,50 GHz Boost órajellel számolhatsz, amihez képest tesztünk szereplője gyárilag minimális extra tuninggal érkezik.
De ne szaladjunk előre, beszéljünk inkább a meglehetősen nagy vihart kavaró fő paraméterről. A grafikus processzorhoz 8 GB GDDR7 memória kapcsolódik egy 128 bites memóriabuszon, 28 Gb/s effektív sebességgel, ami 448 GB/s memória-sávszélességet jelent. Szépen hangzik, első ránézésre a számok is rendben vannak, csak épp az a kérdés, hogy a ray tracing és ultra részletesség korában ez ebben a formában elegendő-e. Beszélünk még erről, a pozitívumok között azonban méltán felsorolható a vezérlő igen energiatakarékos működése.
Az Nvidia ajánlása szerint az 5060-as kártya 145 W-os TGP-vel rendelkezik, ami jóval mérsékeltebb fogyasztás az erősebb modellekhez viszonyítva, igaz, jóval kisebb az elért teljesítménymaximum is. Érdekesség, hogy pont emiatt lett picit "régi motoros" az RTX 5060, hiszen a működtetéséhez nem szükséges új típusú tápcsatlakozó: egyetlen hagyományos 8 tűs PCIe kábel elegendő az energiaellátásához. A videokimenetek terén a szokásos kínálat fogad: három DisplayPort 2.1 és egy HDMI 2.1 csatlakozó, melyek lehetővé teszik a többmonitoros vagy 4K-s megjelenítést is.
Ha az Asus receptjét olvasod, akkor ismerős hozzávalókat láthatsz: a Prime széria egyik fő erőssége a kompakt, mégis hatékony hűtés. A kártya hűtője 2,5-es vastagságú, rajta három darab Axial-tech ventilátor felel a levegő mozgatásáért. A légkavarók hosszabb lapátokkal és dupla golyóscsapágyas kialakítással rendelkeznek a tartós működés érdekében. A hűtést kiegészíti a teljes hosszúságú alumínium hátlap, mely egyrészt merevíti a NYÁK-ot, másrészt szellőzőnyílásokkal segíti a meleg levegő távozását. Megszokhattad már, hogy a gyártó kártyáin megtalálható egy Dual BIOS kapcsoló is, mellyel könnyedén válthatsz "Teljesítmény" (Performance) és "Csendes" (Quiet) üzemmód között - előbbinél alacsonyabb hőmérsékleteket, utóbbinál mérsékeltebb zajszintet preferál a vezérlés. Normál vagy üresjárati használat mellett a ventilátorok intelligensen működnek: kis terhelésnél vagy üresjáratban 0 dB módban hangtalanok, egy pisszenést sem hallhatsz.
Energiafogyasztás, hőmérséklet és zajszint
Lehet, hogy túl sokat akarunk beszélni az üzem közbeni viselkedésről, de a tesztidőszak során kiderült, hogy tulajdonképpen a kártya ezen képességei védhetik a mundér becsületét. Kicsit elszoktunk attól, hogy 200 W alá érkezik meg egy újdonság, az RTX 50-es kábelmizéria kapcsán pedig még mindig sok az elégedetlenkedő hang. Így pedig valahol érthető, hogy az RTX 5060 egyik nagy előnye, hogy kifejezetten energiahatékony az elődeihez és nagyobb testvéreihez képest. A mérési eredményeink szerint a teljes tesztkonfigurációnk 270-280 W csúcsteljesítményt vett fel a konnektorból maximális terhelés alatt, amikor tesztünk főszereplője épp a Cyberpunk 2077 pixeleit próbálta értelmezhető sebességgel megjeleníteni. Ebből maga a GPU kb. 150 W körüli teljesítményt fogyasztott játék közben, ami az OC-órajelek esetében picit magasabb, kb. 160 W körüli csúcsértéket jelentett a legdurvább szituációkban. Ezek a számok önmagukban barátságosnak mondhatók, gyakorlatilag egy középkategóriás tápegységgel (pl. 500-600 W-os) is gond nélkül üzemeltethető a kártya, és nincs szükség új, speciális PCIe-csatlakozóval szerelt erőforrás megvásárlásra.
A hőmérsékleti tesztek szintén kifejezetten pozitív képet mutattak. A Prime hűtés a három ventilátornak és a hatékony hőcsöves bordázatnak köszönhetően könnyedén kordában tartja a GPU hőjét. Hosszabb játék közben, zárt házban is csupán 65-70 °C körüli értékeket ért el a grafikus lapka, ami remek eredmény, egyáltalán nem indokolt a masszívabb hűtőborda - és az ezzel járó felár. A kártya még intenzív, hosszan tartó igénybevétel mellett sem forrósodik túl, bőven van tartalék a 83-85 °C körüli tipikus throttling-határig. A ventilátorok fordulatszáma terhelésre természetesen megemelkedik, de így sem vált zavaróvá a zaj, bármely AiO-hűtő működése képes elnyomni a Prime hangját. Gyakorlatilag játék közben a gépházból alig hallatszik ki több hang, mint üresjáratban. Összességében a Prime RTX 5060 OC energiahatékonysága és hűtése példaértékű ebben a kategóriában, se a fogyasztás, se a melegedés, se a zajszint terén nem tapasztaltunk kellemetlen meglepetést.
Az egyedüli apróság, amit érdemes megemlíteni, az esetleges tekercszúgás - coil-whine - jelensége. Nagyon magas képfrissítés elérésekor a kártya néha halk, sípoló hangot ad ki: igaz, ez a jelenség sajnos az összes modernebb GPU-nál előfordulhat. Az általunk tesztelt példány esetében is megfigyeltünk némi coil whine-t, de csak a menükben pörgő több száz fps-nél volt észrevehető, játék közben a zárt házban nem tűnt fel. Egy 1-től 10-ig terjedő skálán ~3-as erősségűnek mondanánk, azaz igen enyhe mértékűnek.
Tuningban erős, de kell is a plusz kakaó
Mivel az általunk vizsgált modell eleve egy OC Edition, így gyárilag is kapunk némi +órajelet és +power keretet a referencia értékekhez képest. Az ASUS kártya BIOS-a kb. +9% extra TGP-keretet engedélyez a felhasználó számára, amit ki is használtunk a tesztkörök során. A GPU magórajelét sikerült nagyjából +250 MHz-cel megemelnünk, így a Boost frekvencia a névleges 2,5 GHz helyett elérte a 3,0-3,1 GHz tartományt is. E felett már életbe léptek a kártya védelmi korlátjai - 3,1 GHz fölé nem nagyon engedte a rendszer az órajelet, hiába próbáltuk tovább emelni. A GDDR7 memóriákban is kellemes tartalék van: a 28 Gb/s gyári effektív órajelet egészen 31 Gb/s körüli értékig tornázhattuk fel stabilan, ami kb. 13%-os memória-túlhajtást jelent.
Fontos kiemelni, hogy a ventilátorprofilt nem kellett extrém módon megváltoztatnunk ehhez, a hűtés elbírt a tuningolt beállítással is, a hőmérséklet így is 70 °C alatt maradt. Úgy láttuk, hogy mintegy +10% játékbeli sebességjavulás érhető el a maximumra húzott beállításokkal a gyári OC módhoz képest. Ez azt jelenti, hogy egy kis kockázatvállalással és finomhangolással tovább lehet csiszolni a kártya teljesítményén, bár gyorsan hozzá kell tenni, hogy a DLSS 4 Frame Generation által nyert "ingyen" fps-ek mellett a kézi tuning hatása eltörpül. Mindenesetre örömteli, hogy a Prime hűtés tartalékai miatt van tér kísérletezni, és az ASUS GPU Tweak III szoftverrel ezt könnyedén meg is teheted. A program egyszerű felületén állíthatod be az órajeleket, feszültséget, ventilátorgörbét és power targetet, sőt akár profilokat is elmenthetsz. Kezdők számára pedig az előre definiált OC és Silent módok adnak egy-egy biztonságos beállítást, ha nem szeretnél minden egyes paramétert manuálisan szabályozni.
VRAM-mentes jövőkép
Térjünk rá a problémás VRAM-részre, avagy mennyire súlyos az, amitől jelenleg hangos a játékos közösség. Azt mondanánk, hogy van igazság abban, amit a termékkel célzott felhasználók hangoztatnak, de ha elengeded a füled mellett a negatív hangokat, akkor full HD-ra ez a kártya egyáltalán nem rossz választás. Az Nvidia is ezt a szegmenst célozza, sőt, egészen odáig fajult a dolog, hogy maga az AMD is védi a 8 GB memóriakapacitást, mert 1080p-re nincs szükség többre - feltéve, hogy a problémás játékok beállításait kicsit ehhez igazítod.
Igen ám, csak a jelenleg videokártyaárak miatt még nagyobb figyelem irányul az ár-érték arányra és a jövőbiztos specifikációkra. Még a tehetősek sem szeretnének 3-4 évente VGA-t cserélni horror pénzekért, a középkategória alján pedig még inkább igaz, hogy adott összegért cserébe évekre szóló, zavartalan játékélményt várnak a VGA árát apránként összekuporgató gamerek. Nehezíti a tisztánlátást, hogy az AMD a 16 GB-os RX 9060 XT-vel épp beleköp az Nvidia levesébe, illetve ott van az Intel, akik fillérekért dobálnak 12 vagy 16 GB-os kártyákat egész jó teljesítménnyel.
Ebben a közegben válik fekete báránnyá az RTX 5060, amit tényleg csak két dolog menthet meg: a remek energiahatékonyság és hagyományos tápellátás, valamint a 1080p keretek közötti felhasználhatóság. Ha ezt a kettőt el tudod fogadni, illetve tetszik számodra, akkor a Prime nem egy rossz vétel. De még mielőtt kifizeted a vételárat, nézz körül a használt piacon, várhatóan nem kell sokat keresgélned ahhoz, hogy magasabb sebességi szintekre bukkanj azonos áron.
