Az Egyesült Államok által bevezetett exportkorlátozások jelentősen megnehezítették a kínai technológiai vállalatok hozzáférését a legfejlettebb mesterségesintelligencia-chipekhez. Ez a helyzet új lendületet adott a belföldi fejlesztéseknek: az Alibaba, a sanghaji MetaX startup és a pekingi Cambricon Technologies egyaránt intenzíven dolgozik saját megoldásokon, miközben a pekingi kormány milliárdos támogatásokkal ösztönzi az önálló chipgyártás és AI-innováció fejlődését. A kínai cégek célja, hogy csökkentsék függőségüket az amerikai gyártóktól, elsősorban az Nvidiától, amely hosszú éveken át meghatározó beszállító volt.
Az Alibaba a közelmúltban egy új AI-chipet mutatott be, amely szélesebb körű valós idejű feladatokra képes, és amelyet már nem külföldi, hanem kínai gyárban állítanak elő. Eközben a MetaX chipje nagyobb memóriakapacitással rendelkezik, mint az Nvidia korlátozottan elérhető H20 modellje, noha energiafogyasztása magasabb. A Cambricon Technologies erőteljes piaci növekedést könyvelt el Siyuan 590 processzorával, ám vezetői figyelmeztettek a részvényárfolyam túlzott felértékelődésének kockázataira. A fejlesztések közös nevezője, hogy mindegyik a geopolitikai feszültségek nyomán kialakult ellátási bizonytalanságra reagál.
A kínai kormány januárban 8,4 milliárd dolláros alapot jelentett be az AI és a félvezetőipar támogatására. A Huawei 384 saját Ascend chipre épített szuperszámítógépet mutatott be, amely egyes tesztek szerint az amerikai riválisokat is felülmúlja, bár jelentős energiaigénnyel működik. Mindezek ellenére a hazai chipopciók még mindig számos nehézséggel küzdenek: a mérnökök gyakran tapasztalnak kompatibilitási gondokat, túlmelegedést és teljesítménybeli hiányosságokat. Ezért a felhasználók körében továbbra is nagy a vonzalom az Nvidia termékei iránt, különösen a kiforrott szoftveres ökoszisztéma miatt.
Szakértők szerint Kína komoly lépéseket tett az AI-infrastruktúra önállósításában, de még messze van attól, hogy felzárkózzon az amerikai technológiai szinthez. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a hazai chipek elsősorban a már betanított modellek futtatására alkalmasak, ám az energiaigényes tanítási folyamatokhoz továbbra is hiányzik a megfelelő teljesítmény. Mindazonáltal a befektetők és a startupok optimisták: egyre több jel utal arra, hogy középtávon kialakulhat egy teljes mértékben kínai gyártású AI-ökoszisztéma, amely nemcsak a hazai igényeket elégítheti ki, hanem a nemzetközi piacon is alternatívát kínálhat az amerikai megoldásokkal szemben.
