Az óceánok mélyén zajló változásokat nagyon nehéz nyomon követni, mert - és most kapaszkodjatok meg - sokkal nehezebben megfigyelhetőek, mint mondjuk a felszín közelében történő folyamatok. Ezen segíthetnek a francia Ifremer tengerkutató intézet új, önállóan merülő mérődrónjai.
A Deep-6000 két prototípusa januárban az Antilláktól északra kezdte meg tengeri tesztjeit, az intézet februári közleménye szerint addigra mindkettő öt teljes merülési ciklust hajtott végre, egészen 6000 méteres mélységig.
A hagyományos robotjaik a felső 2000 métert vizsgálják, a mélytengeri modellek viszont 4000 vagy akár 6000 méterig is lejuthatnak. Az Ifremer szerint az óceánok teljes melegedésének körülbelül tizede 2000 méter alatt történik, így egy csomó mindenről nem tudnak, ami mélyebben történik.
A legnagyobb akadály nyilván a hatalmas nyomás, mert hat kilométer mélyen a felszíni légnyomás nagyjából hatszázszorosát kell elviselni. A negyven kilogrammos Deep-6000 burkolatához ezért a szokásos titán helyett kompozit anyagot választottak.
"A legnagyobb kihívást egy olyan rendszer megtervezése jelentette, amely ellenáll a mélytengeri nyomásnak, hét évig önálló energiaellátással működik, és közben a költségei is kordában tarthatók" - mondta Xavier André, az Ifremer mérőeszközeinek technológiai fejlesztéséért felelős szakember.
A műszerek tíznapos ciklusokban merülnek és emelkednek, miközben a víz hőmérsékletét, sótartalmát, oxigéntartalmát és a nyomást mérik. A felszínre érve műholdon továbbítják az adatokat, az ehhez hasonló autonóm megfigyelés pedig már az Antarktisz jege alól értékes adatokkal visszatérő Argo-robotnál is nagyon hasznos volt.
A francia flotta 2028-ra harminc Deep-6000 eszközzel számol, elsősorban az Atlanti-óceán északi részén.
