A 2020-as események tragikus hirtelenséggel világítottak rá a globális chipgyártás leggyengébb pontjaira. A koronavírus-járvány berobbanása, majd az azt követő chiphiány világszinten rengeteg iparágat küldött padlóra. Nemcsak a laptopok és egyéb elektronikai eszközök gyártósorait kellett leállítani, többek közt félkész autók milliói amortizálódtak az esőben, mert a megfelelő elektronika híján egyszerűen nem tudták őket befejezni.
Az Európai Unió jelenleg komoly hátrányban van az ázsiai és amerikai chipóriásokkal szemben, az ellátási láncoknak való ilyen fokú kitettség pedig a döntéshozóknak sem tetszik. Már tavaly év elején is egy masszív törvényjavaslatot prezentált az EU a témában, most pedig újabb befektetésekről sikerült megállapodni Japánnal.
A miniszterek megállapodtak abban, hogy javítják a tengerfenéken futó kábeles kapcsolatot, megerősítik a kutatási és ellátási láncokat, nagyobb figyelmet fordítanak a kvantum- és szuperszámítógépekre, valamint a mesterséges intelligencia szabályozásra.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament még áprilisban fogadták el a javaslatot, melynek értelmében 3,6 milliárd dollárt fektetnek a kontinens félvezető-gyártási kapacitásának megerősítésébe, és további 43,7 milliárd dollárnyi befektetésre számítanak magánvállalatoktól. A japán kormány 532 millió dollárt fektet újgenerációs chipek fejlesztésébe és gyártásába, 2025-re már 2nm-es csíkszélességen akarnak dolgozni.
