Az új LTS-kiadás megjelenése remek alkalmat kínál arra, hogy megnézzük, milyen szolgáltatásokat kínál a rendszer a felhasználók számára.
A Linux egyik legismertebb disztribúciója, az Ubuntu szabad szoftver, így ingyenesen letölthető az ubuntu.com weboldalról, egy CD méretű, 700 MB-os képfájl formájában. Ez egyben egy úgynevezett live CD is, ami azt jelenti, hogy akár telepítés nélkül is kipróbálhatjuk: a számítógépünket egyszerűen a CD-ről újraindítva egy működő rendszert kapunk, amit a merevlemezünk módosítása nélkül használhatunk.
Ha pedig elnyerte a tetszésünket, innen rögtön telepíthetjük is az asztalon található Ubuntu 10.04 telepítése ikonra kattintva.
Az új Ambiance és Radiance téma
A live CD-n helyszűke miatt nem fért el minden honosítás, telepítést követően azonban teljes támogatást élvez a magyar nyelv, beleértve a felhasználói felületet, a súgót és az alkalmazásokat is. A rendszer alapból tartalmazza a legfontosabb programokat, így a Firefox webböngészőt, az OpenOffice.org irodai programcsomagot, valamint levelezőt, médialejátszót, zenelejátszót, fotókezelőt, videoszerkesztőt, torrentklienst és sok más egyebet. Ha pedig ez kevés lenne, a Szoftverközpontból több ezer további alkalmazást telepíthetünk közvetlenül. Itt többek között megtalálhatjuk a GIMP nevű professzionális fotószerkesztőt, a Blendert, amellyel háromdimenziós grafikákat és animációkat hozhatunk létre, vagy a Frets on Fire-t, amely egy Guitar Heróhoz hasonló játékprogram.
Mi is az az LTS-kiadás?
Az Ubuntu félévente jelentkezik új verzióval (ősszel és tavasszal), kétévente pedig egy úgynevezett LTS (Long Term Support), vagyis hosszú távon támogatott kiadás készül, ami azt jelenti, hogy a rendszer fejlesztését vezető Canonical cég az asztali gépeken futó Ubuntu-verzióhoz 3 évig, míg kiszolgálókon futóhoz 5 évig kínál biztonsági frissítéseket.
Logikus tehát, hogy akik inkább a biztonságra és a stabilitásra szavaznak, azok ezeket a kiadásokat telepítsék a sokkal rövidebb ideig támogatott, ám az aktuális trendeket jobban követő verziókkal szemben.
Modern külcsín
Azoknak, akik már korábban is használtak Ubuntut, valószínűleg rögtön szembetűnő lesz a változás: az új kiadás teljes egészében megújult külsővel fogadja a felhasználókat. Korábban az Ubuntut a barnás színárnyalatok uralták; bár valóban különleges, könnyen felismerhető külseje lett így a rendszernek, meglehetősen megosztotta a felhasználókat: voltak olyanok, akik kifejezetten szerették ezt az egyedi, karakteres színvilágot, másoknak viszont az volt az első dolga telepítés után, hogy átállították valami másra.
Egy a tizenöt háttérképből, amit a felhasználók között hirdetett pályázatra küldtek be
Az új témát a fény inspirálta, ennek megfelelően az uralkodó színek elsősorban a lila és a narancs árnyalataira támaszkodnak. Az alapértelmezett háttérképen a lila szín az uralkodó, emellett további 15 nagy felbontású fotó is helyet kapott a hátterek között, amelyeket a felhasználók számára meghirdetett pályázat legjobbjai közül választottak ki. Az új Ubuntu kiadásban két új téma közül is választhatunk: az alapértelmezett, esti hangulatú Ambiance mellett egy világosabb téma is helyet kapott Radiance néven.
A másik feltűnő változás, hogy az ablakkezelő gombok (bezárás, minimalizálás, maximalizálás) az ablak bal szélére kerültek. A tervek szerint a következő Ubuntu kiadásokban a jobb oldalon így felszabadult helyet az alkalmazások arra használhatják majd, hogy különféle információkat jelenítsenek meg, sőt, egyszerűbb funkciók is elérhetők lesznek innen, mint például egy zenelejátszó esetében a némítás.
Mindent a közösségért
Különleges szolgáltatásokban sem fukarkodik az Ubuntu új kiadása. A legizgalmasabb ezek közül talán a közösségi szolgáltatások integrációja: a rendszer részét képező kliens segítségével közvetlenül elérhetjük a legnépszerűbb közösségi szolgáltatásokat. Így egységes, központi felületen olvashatjuk a Facebook, a Twitter, a Flickr, az Identi.ca, a Digg, a FriendFeed vagy a Quaiku oldalainkra érkezett üzeneteinket, és rögtön írhatunk is ezekre. A hozzáféréseket egyszerűen, a felső panelen a felhasználónevünkre kattintva, majd a legördülő menüben a Közösségi fiókok... pontot választva adhatjuk meg a különféle szolgáltatókhoz. Ettől kezdve ha új üzenetünk érkezik valamelyik oldalon, rögtön kapunk róla értesítést a képernyő jobb felső sarkában megjelenő kis szövegbuborékban. A szolgáltatás a Gwibber közösségi kliensre épül, amelyet az Alkalmazások menü Internet almenüjében találhatunk meg, de úgy is elérhetjük, ha a felső panelen a boríték ikonra kattintunk, és itt kiválasztjuk a Közösségi üzenetek opciót. A Gwibber segítségével egyszerre követhetjük nyomon az összes hozzáférésünkön érkezett üzenetet, de természetesen arra is lehetőség van, hogy ezeket szolgáltatásonkénti bontásban tekintsük meg.
A Gwibber közösségi kliens működés közben
Legalább ennyire különleges az Ubuntu One névre hallgató szolgáltatás. Ennek segítségével egyszerűen szinkronizálhatjuk a fájljainkat, címjegyzékünket, könyvjelzőinket és jegyzeteinket a számítógépeink között. Aki találkozott már például a Dropboxszal, annak valószínűleg a funkciók egy része ismerős lehet: a számítógépünkön létrejön egy könyvtár, amelybe ha bemásolunk valamit, az azonnal szinkronizálja magát a szerverrel, és ha egy másik gépen is beállítottuk a hozzáférésünket, akkor hamarosan ott is megjelenik, amit átmásoltunk. Annak sincs akadálya, hogy az automatikusan létrejövő Ubuntu One mappa mellett más könyvtárakat is kijelöljünk szinkronizálásra. Emellett lehetőségünk van arra, hogy egy szinkronizált mappát más Ubuntu One-felhasználókkal is megosszunk, sőt, egy-egy fájlt akár publikálhatunk is: ekkor kapunk egy URL-t, amit bárkinek elküldhetünk, így elérhetővé téve számukra az adott állományt. Az Ubuntu One beépül egyes alkalmazásokba is, így segítségével ugyanilyen egyszerűen szinkronban tarthatjuk az Evolution levelezőben lévő címjegyzékünket, a Firefox könyvjelzőinket és a Tomboy jegyzettömbbel készült feljegyzéseinket. Sőt, a Gwibber konfigurálását is elég egyetlen gépen elvégeznünk, a további gépeink ugyanis Ubuntu One-on keresztül automatikusan átveszik a beállításokat.
A személyes menü, ahonnan közvetlenül küldhetünk üzeneteket a közösségi oldalakra
Még mindig az Ubuntu One-hoz kapcsolódik a rendszerbe integrált zeneáruház, az Ubuntu One Music Store, amellyel legálisan vásárolhatunk zenét. A zeneáruház a Rhythmbox zenelejátszóból érhető el, és a megvásárolt számok automatikusan szinkronizálódnak a gépeink között az Ubuntu One segítségével, így ha több számítógépünk is van, a letöltött szám azonnal elérhető lesz mindegyikről. A letöltött zenék MP3 formátumúak, és nem tartalmaznak másolásvédelmi technológiát (DRM), így bármilyen hétköznapi zenelejátszóra felmásolhatók. Sajnos a szerzői jogvédelem sajátosságai miatt nálunk csak meglehetősen szűkös választék érhető el, így a legnépszerűbb előadók jelentős részéről le kell mondanunk. Remélhetőleg ahogy a nagy kiadók felismerik, hogy egyre jelentősebb a felhasználók részéről az igény a legális online zenevásárlásra, rugalmasabbá válik majd a nemzetközi szabályozás ezen a téren, és így idővel bármelyik új slágert megvehetjük pár kattintással a világ bármely pontján.
Az Ubuntu zeneáruháza, vagyis az Ubuntu One Music Store
Egy próbát megér
Bár a Linux platform az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és mára kifejezetten barátivá vált, a Windowsról érkező új felhasználóknak az első időkben lehetnek nehézségeik, hiszen mégiscsak egy másik operációs rendszert kell megismerjenek.
Az Ubuntu éppen ezért jó választás lehet azok számára, akik most ismerkednének meg a Linuxszal, hiszen Magyarországon nagy népszerűségnek örvend a rendszer, és az aktív felhasználói közösségnek köszönhetően könnyen kaphatnak segítséget hozzá. Az ubuntu.hu oldalon a támogatói fórumon és a magyar nyelvű dokumentáción túl egy komplett tananyag is elérhető, amelynek segítségével lépésről lépésre sajátíthatják el az érdeklődők a rendszer használatát.
Mindez pedig egy kezdő felhasználó számára legalább annyira fontos szempont lehet, mint az operációs rendszer által nyújtott funkciók és szolgáltatások.
